Veszélyes körtelevélbolhák

A körtelevélbolha korábban harmadrendű károsító volt, ám az utóbbi évtizedben a körtetermesztés első számú akadályozóvá vált. Tömeges kártételének kezdete egybeesett az intenzív növényvédelem kezdetével.

A körtelevélbolhának (Cacopsylla pyri) évente 4–5 nyári és egy téli nemzedéke fejlődik ki. Imágó alakban telel át az avarban és a fák kéregrepedéseiben. Az első áttelelt egyedek a fák nedvkeringésének megindulásakor, általában márciustól jönnek elő. Nyáron a lárvák, főleg a zsenge hajtásokon, levélnyelek tövében szívogatnak, nyár végén a levelekre húzódnak. Ősszel téli formájú, áttelelő imágóvá alakulnak, miközben még egy kis ideig a leveleken szívogatnak. Szeptembertől novemberig telelőre vonulnak.

A körtelevélbolha elszaporodására két időszakban különösen kedvezők a feltételek. Tavasszal a virágzás, majd az azt követő erőteljes hajtásnövekedés kiváló körülményeket teremt a kártevő szaporodásához. Szaporodik a kártevő nyár végén is, bár a hajtásnövekedés már gyengébb, sőt esetenként el is marad.

A körtelevélbolha kártétele összetett. Szívogatásával gyengíti a hajtásokat, a károsított fák elrúgják a kötődött gyümölcsüket. Később a termés torzul, illetve idő előtt lehullik, a lombozathoz hasonlóan. A lárvák által termelt édesharmat, majd a korompenész az egész fát ellepheti.

Az utóbbi években a körtelevélbolha új kártétele is megfigyelhető. Az őszi áttelelő nemzedék a korábbi megfigyelésekkel ellentétben egészen későn vonul telelőre, még lombhullatás után is, egészen az első komolyabb fagyokig tömegesen szívogat a vesszőkön. Ez azért veszélyes, mert a kártevő tovább gyengíti a fák télállóságát, rontja a jövő évi termőképességét és ez a fogékony fajtákon igen szembetűnő lehet.

A kártevő elleni védekezésben nagyon fontos az időzítés és a fedettség. A kezelések során figyelembe kell venni, hogy a világosabb színű, azaz fiatalabb lárvák könnyebben írthatók, mint a sötétebb színű öregebbek. A védekezés hatékonyságának növelése érdekében lehetőleg a kiadós esők után permetezzünk, mert ilyenkor a mézharmat leoldódik a hajtásokról és a lárvák könnyebben elérhetők.

A lemosó permetezést, valamint a vegetációs időben végzett permetezéseket is áztatásszerűen végezzük azért, hogy a mézharmatot lemossuk. Nagyban növelik a permet hatékonyságát az adalékanyagok és a levéltrágyák, valamint a lúgos kémhatás, amely elérhető például a Lamag Ca és a Lamag Mo-val valamint a Humix Komplet készítménnyel.

A tenyészidő alatt több készítmény közül is választhatunk, de a kezeléseket mindenképpen a fiatal lárvák ellen kell időzíteni. A szerves foszforsav észterek közül az Ultracid 40 WP (0,1%), Sumithion Super (0,1%), Zolone SC (0,2%) használjuk, melyek jobb eredményt adnak, ha tapadószert (például Agrovitalt 0,03% használunk). A piretroidok közül használhatjuk a Cyper 10 EM (0,01%), Decis EW (0,02%), Karate 2,5 WG (0,03%), Talstar 10 EC (0,02%), Vaztak 10 SC (0,15%), valamint a Mospilan 20 SP (0,05%) és a Nurelle D (0,1%). Ezeket a készítményeket csak tavasszal alkalmazzuk az áttelelő imágók ellen.

Az integrált védekezés alapelveit leginkább a kitingátló készítmények elégítik ki. Ezek közül is a Rimon 10 EC (0,05%) készítménynek van ún. kettős hatásmechanizmusa, ami kizárja az esetleges ellenállóképesség kialakulását. Sikerrel alkalmazható továbbá a Dimilin 48 SC (0,03%), Nomolt 15 SC (0,1%), Match 050 EC (0,1%), valamint a Biobit WP (0,2%), Calypso 480 SC (0,2%). Az augusztusi hajtásnövekedés alatt 10-14 napos időközben megakadályozhatjuk a körtelevélbolha őszi, káros felszaporodását. A permetlébe adagoljunk tapadószert. A helyes időzítésen túlmenően különösen fontos a növény jó permetlé-lefedettsége, miután a felsorolt szerek nem felszívódó, hanem kontakt készítmények.

Az őszibarackfákat mindenképpen érdemes a keleti gyümölcsmoly hernyói és a monília ellen permetezni. Erre használhatjuk a rövid várakozási idejű permetszereket, mint amilyen az Actara 25 WG (0,03%) és a Calypso 480 SC (0,02%) valamint monília ellen a Teldor 500 SC (0,1%) kombinációját.

A borszőlőt most főleg a lisztharmat és a szürkerothadás ellen védjük a már korábban ismertetett permetszerekkel. Peronoszpóra-veszély esetén használjunk rézkészítményeket.

A lisztharmat még főleg az uborkát, tököt, a dinnyét, petrezselymet és a sárgarépát veszélyezteti. A fertőzés elkerülése érdekében mindenképpen érdemes a következő kénkészítményekkel védekezni: Kumulus WG (0,5%), Sulika (0,4%), Thiovit (0,3%). A Karathane LC (0,05%) várakozási ideje 28 nap. Lamag levéltrágya használatával nemcsak értékes tápanyagokat juttatunk a levélre, hanem a lúgos kémhatást érünk el, amely gátolja a lisztharmat és egyéb gombák terjedését.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?