Világszám

Igaz ugyan, hogy már nem kormányfő, de még mindig a legerősebb kormánypárt elnöke és valós hatalommal bír. Ezt mindjárt másnap meg is mutatta.

Miután megvádolták, rögtön jött a hír, hogy eljárást indítottak egyik riválisa, Andrej Kiska ellen is. Hogy csupán véletlenről lenne szó, az annyira valószínű, mint hogy Marian Kotleba véletlenül adott éppen 1488 eurós csekkeket a rászorulóknak, és felesleges lenne ebben náci számmisztikát keresni.

Hiba lenne azonban félreértelmezni Fico megvádolását és elégtételként tekinteni az ügyre. Ez ugyanolyan téves álláspont, mint a smeres választóké, akik igazságtalanságként vagy árulásként fogják fel. 

A lényeg máshol van: Tomáš Honz speciális ügyész világos jelzést küldött:

nem lehet játszadozni a rasszista gyűlölködés terjesztésével és ezt nem lehet elnézni akkor sem, ha az ország leghatalmasabb emberei teszik. Sőt, éppen ők formálják a közvéleményt, ezért a kijelentéseik szigorúbb megítélés alá esnek, mint egy sör melletti kocsmai hőbörgés.

Robert Fico egy párhuzamos világban él, amelyben ő az ország jótevője és legmegbecsültebb politikusa. Mély meggyőződése, hogy elég, ha minden év augusztusában koszorúz egyet és menetrendszerűen fejet hajt a szlovák nemzeti felkelés áldozatainak emlékművénél, és ettől ő már más, mint Kotlebáék. Egyúttal az is meggyőződése, hogy akik ki nem állhatják a fasisztákat, azok hálával tartoznak neki, hogy nem lépett velük kormányra (egyelőre), és őt ne vegyék egy kalap alá az elítélt Milan Mazurekkel (aki ellen egyébként szintén Tomáš Honz  indított eljárást).

Badarság Igor Matovič elmélete is, hogy Fico megvádolása csupán színjáték és mártírt akarnak belőle faragni a szélsőjobbos tábor szemében a választás előtt, aztán majd felmentik.

A Smer elnöke már betege a saját rögeszméjének, hogy nem és nem kapja meg az őt életfogytig megillető tiszteletet és társadalmi elismerést. Ehelyett jön egy levél, hogy megvádolták.

A népnek pedig az a benyomása támad, hogy ha egy kis mitugrász ügyész eljárást indíthatott a nagyfőnök ellen, akkor azért mégsem tart mindent az ellenőrzése alatt, és ez bizony alaposan megtépázza az autoritását.

Tűrhetetlen, ugyebár.

Válaszképpen az egész Smer-frakció kiállt a nyilvánosság elé és hősiesen bejelentette, hogy egyetért a pártelnökkel, megadva ezzel magát a főnök üldözési mániájának és paranoiájának, hozzácsapódva egyúttal a rasszista nézeteket valló Mazurekhez. A smeres képviselők állítása szerint a rendőrség és az ügyészség (melynek vezető pozícióiba évek óta a Smer jelöl embereket) a média nyomása alatt elkezdte megfélemlíteni a saját pártját. 

A Smer tíz év alatt eljutott ahhoz a világviszonylatban is példa nélküli felismeréshez, hogy a vezető kormánypártot üldözi az állam.

Más szóval saját magát semmisíti meg. Ami viszont igaz.

A szerző a Trend kommentátora