Választások: Mindent vissza?!

Az OVB-hez érkezett egy indítvány, miszerint a visszalépett képviselőjelöltekre leadott szavazatokat nem szabad figyelembe venni a listás eredmények kiszámításánál. Meiszter Péter politilógust nem sok esélyt lát arra, hogy az OVB helyt adjon e kérelemnek. Ha mégis, akkor az illegitimmé tenné a korábbi parlamenteket.

- Mennyi esélye van annak, hogy az OVB helyt ad egy ilyen kérelemnek, amely a választások végeredményét is megváltoztathatja?

- Nem sok esélyt látok erre. Az elméleti lehetőség mindig adott, azonban az előző választások gyakorlatát és a jogszabályt alapul véve nem látok reális esélyt arra, hogy az OVB helyt adjon ennek a beadványnak.

- Mégis, ha történetesen az OVB ezt a beadványt jogosnak találja, akkor mi történhet?

- A magyar választási rendszerben két csatornáról lehet töredékszavazathoz jutni. Az egyik a területi lista, a másik az egyéni választókerület. Ez a beadvány konkrétan az egyéni választókerületek töredékszavazatait érinti. Amennyiben azt feltételezzük, hogy az OVB helybenhagyja, akkor megfordul a választások végeredménye. A kormányváltó blokk körülbelül 4-6 mandátumot veszít el, ami egy-két mandátumos előnyt jelent a jelenlegi kormánypártok oldalán. Ezzel az előnnyel lehet kormányt alakítani, viszont nem hosszú távon kormányozni. Ez a forgatókönyv nagy valószínűséggel új, időközi választáshoz vezetne.

- Amennyiben az OVB - elméletben – ebben az esetben a töredékszavazatokat illetően ilyen döntést hoz meg, akkor az elmúlt három parlamenti választás jogszerűsége nem kérdőjeleződik meg?

- Az OVB-nek ez a döntése kétségtelenül illegitimmé tenné az előző három kormányt, és ez beláthatatlan következményekkel járna mind a demokratikus intézményrendszerre, mind a magyar politikai kultúrára.

- A korábbi és folyamatban lévő jogorvoslati kérelmek milyen hatással lehetnek a parlamenti erőviszonyokra?

- Jelen pillanatban egy-két mandátum sorsa még kérdéses, azonban a parlamenti erőviszonyokat nem befolyásolja. Csak példaként: 1990-ben 81, 1994-ben 173, 1998-ban 41 képviselő hely volt a kormánypártok és az ellenzéki pártok között a különbség. Most 8-10. Ez a különbség rendkívül csekély. Komoly egyeztetést kíván mind a kormánypárti mind az ellenzéki frakcióktól. Egy biztos: dolgos négy év elé néznek a honatyák.

- Említette az ellenzéki frakciókat, vagyis a Fideszt és az MDF-et. A kisebbik ellenzéki párt amennyiben nem lépett volna az önállósodás útjára mit veszíthetett volna?

- Veszíthetett volna számos fontos pozíciót, mind a parlamenten belüli bizottságokban, mind a parlamenten kívüli médiakuratóriumokban. Ezzel a lépésével korlátozta volna a parlamenti felszólalási lehetőségeit. És van még egy fontos lehetőség, amit elveszített volna: ez pedig a önálló politikai megjelenés. A politikában ugyanis a parlamenti frakciót tekinthetjük az adott párt politikai kirakatának. Amelyik pártnak nincs önálló kirakata, annak a politikai "portékáját" nem veszik észre.

- Az előbb szóba került a "dolgos négy év". A parlamenti pártok közül az MSZP, illetve az SZDSZ nem arról híres, hogy nagy lenne a frakciófegyelem. A mostani kormánypárt mintha fegyelmezettebb lenne. Kemény ellenzékre és feltétlen fegyelemre kell számítania az MSZP-nek, illetve az SZDSZ-nek. Sikerül-e nekik vajon kordában tartaniuk a képviselőiket?

- Nincs más választásuk. Amennyiben kormányozni akarnak, fent kell tartaniuk a frakciófegyelmet. Tekinthetjük ezt a kormányzóképességük próbájának.

- Ez azt is jelentené, hogy a külügyminiszternek akár egy fontosabb EU-s látogatást egy szavazás miatt félbe kell majd szakítania? Nem mindig lehet a budapesti ügyeket a brüsszeliekhez igazítani. Vagy?

- A minisztereknek, amennyiben nem egyéni választókerületből szerezték a mandátumukat, módjukban van azt átadni másnak. Így a kormányzati munkából adódó utazások nem befolyásolnák a frakciók munkáját. Vélhető azonban, a téli influenza-szezonban sok képviselőt fogunk majd látni, miként az egyik kezében a zsebkendőt tartja, míg a másikkal a szavazógombot nyomja.