Választási tömbösödés

Igor Matovič egy, a pártja által megrendelt közvélemény-kutatást ismertetett az elmúlt héten, amely szerint a még nem létező jobboldali választási koalíció, az OĽaNO–SaS–Nova közös pártlistájára a megkérdezettek több mint 14 százaléka szavazna, ezzel Matovič szerint ők lehetnének a jobboldal vezető ereje. A három párt vezetői Alojz Hlina pódiumával, és annak tulajdonosával megtámogatva közös rendezvényeket is tartottak az elmúlt hónapokban, így mindenki tudta, hogy ebből lesz valami, bár Hlina az utolsó pillanatban a KDH-frakcióba igazolt. Az SaS-nek és a Novának esélye sincs egyedül bejutni a parlamentbe, sőt, talán még akkor sem, ha ketten fognának össze. Matovičnak nem kell félnie attól, hogy a parlamenti küszöböt nem ugraná meg, ám az elmúlt egy évben az ő pártja is elindult lefelé a lejtőn. Hogy hosszútávon mi tartaná össze ezt a furcsa képződményt, azt valószínűleg maguk a pártelnökök sem tudják, de nem is akarnak törődni ezzel. Richard Sulíknak és Igor Matovičnak már van némi közös múltja, de tudjuk, nem túl fényesen ért véget. Daniel Lipšic sem az a politikus, aki hajlandó lenne a másod-, vagy harmadhegedűs szerepét játszani, sőt, egy időben úgy gondolta, hogy ő lesz a jobboldal új vezetője. Emlékeznek arra, amikor két éve teleplakátolta az országot? Az elmúlt hónapokban megtartott közös rendezvényeik leginkább a korrupcióellenes harcról és a politikai morálról szóltak, ami nagyon dicséretes cél, ám elvileg hosszú távon ennél egy kicsivel több kellene. Hogy amikor már nem kétszavas szlogenekről kellene dönteni, hanem valódi törvényekről, vajon mi tartaná egyben ezt a remek csapatot? Egyszerre lenne benne jelen a liberális és a konzervatív szárny, illetve a populista vonal. Egyetlen párton, vagy pártlistán belül képesek lennének lefedni szinte a teljes politikai palettát. Szívük joga úgy szövetkezni, ahogy csak akarnak, de valószínűtlen, hogy a számok valóban őket igazolnák. A választók nem hülyék, elég nehezen szavaznának tömegek egy olyan listára, amely egyszerre képviseli a liberális és a konzervatív értékrendet, és emellett még rajta van néhány futóbolond, akik Igor Matovič egyéni válogatóján jutnak oda, mint például a fényevő elnökjelölt Mezenská, vagy az ultraortodox Kuffa, aki a homoszexuálisokat gyógyíttatni akarja. Matovičék mintha elfelejtették volna, amit Martin Slosiarik, a felmérést végző Focus vezető elemzője fűzött hozzá az adatokhoz. Szerinte nem valószínű, hogy a három párt eddigi szavazói simán bevennék az egyesülést. És az az elmélet, hogy ez a koalíció majd a többi jobboldali párttól von el szavazókat, csak annak juthat az eszébe, aki egy alternatív dimenzióban mozog. Ennél jóval érdekesebb és politikai szempontból fajsúlyosabb lehet az az esetleges koalíció, melyet a hétvégén Bugár Béla kezdett emlegetni. Bár a Híd–Sieť–KDH-együttműködésnek is lehetnek buktatói, sőt azt sem lehet tudni, hogy mit gondol róla a többi politikus, ám annyira mégsem őrült ötlet, mint amivel Matovičék álltak elő. A politikai mozgások nagyjából ciklusonként, esetleg kétciklusonként ismétlik önmagukat, a választások előtt gyakori a tömbösödés. Most ennek lehetünk tanúi.