<p>Andrej Kiska révén már az elnökválasztás első fordulója előtt a kampány része lett az uzsorakamat. Joggal merül fel a kérdés, hogy tulajdonképpen kit lehet uzsorásnak nevezni.</p>
Uzsorások és pénzkölcsönzők
Az uzsora elsősorban társadalmi konvenció vagy szokás kérdése, semmint törvényi. Ez annak ellenére igaz, hogy az emberiség történetében az első törvények már a késő sumér korban, mintegy négyezer évvel ezelőtt megszülettek. Abban az időben az ezüst maximális kamata 20, a gabonáé 33% volt. Természetesen ez akkor is inkább óhaj volt, mint valóság. A kamatszint az egész görög világban a kölcsön árának fajtájától függően 10–40% között mozgott. Alacsonyabb szintre a köztársasági Rómában vitték, 8 és 1/3%-ra, de idővel 12%-ra srófolódott fel. A keresztény középkor teljesen elutasította a kamatot, mondván, az idő felett csak Isten rendelkezik. Az élet azonban mindezt felülírta. Pénzkölcsönzéssel nem csupán a zsidók és a mohamedánok, hanem az egyházi intézmények is foglalkoztak. A 16. századra jutottunk el újra oda, hogy hiteltevékenységet már nyilvánosan lehessen végezni, így annak mértékét törvényi keretek közé lehessen szorítani. Az 5. lateráni zsinat (1512–1517) 6%-ban szabta meg a maximális kamatot. 1552-ben Angliában 10% volt a plafon. Az 1642-es magyar országgyűlés szintén legfeljebb 6%-ot határozott meg. Persze a pénz ára a valóságban mindig magasabb volt, 10–20–30%-kal, ellenben hosszú távon mégis csökkenő tendenciát mutatott. Napjainkban azok a pénzkölcsönző társaságok, melyeknek nincs banki engedélyük, azért működnek, mert igény van rájuk. Annak is adnak kölcsönt, akinek a kereskedelmi bankok már nem. Ezek az ügyfelek egyrészt kockázatosabbak, másrészt nagyon alacsony összegű hitelre van szükségük. Ez a két tény egyszerre okozza, hogy az ilyen hitelek drágábbak. Érdekes azonban, hogy a közvélemény csak a pénzkölcsönzők haszonmaximalizálására érzékeny. Például az ingatlanboom idején egy-egy lakóparkon az ingatlanfejlesztők akár 50%-os nyereséget is bezsebeltek. Az ilyen pénzügyi szolgáltatókra tehát szükség van. Az elmondottakon felül ezért is, mivel ha nem lennének, akkor az ügyfelek a rendszeren kívül levő valódi uzsorásokhoz fordulnának. Az viszont tény, hogy a társadalmilag méltányosnak ítélt kamatszint az utóbbi két és fél évezredben nem változott, 5–10% között ingadozott.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.