Utcapajtáš

Első pillantásra egy széles mosolyú, frissen borotvált, köpcös alak, a másodikra kicsit slemil, ha pedig megszólal, az is kiderül, hogy a múltja se patyolat. No, de nem is állítja magáról, hogy szent. Ugyanakkor boldoggá se kell őt avatni, mert teljesen önellátó ezen a téren, sőt, két marokkal osztja a derűt. Kapcsolatunk félszegen indult, lassan érlelődött. Szemkontaktus, biccentés, mosoly. Munkába menet inkább az utca túloldalát választottam, és oldalt sandítva figyeltem azokat a szerencséseket, akiket figyelmével kitüntetett. Csalhatatlan érzékkel tippelte ki a sehonnan sehova se tartó tömegből a rászorulókat.  Kezdetben Pavel Vilikovský egyik regényfiguráját láttam meg benne, aki egy forgalmas londoni kereszteződésben bibliai idézetekkel borzolja a járókelők idegzetét. Lám, egy pozsonyi szerző fejéből kipattan egy utcaistennek nevezett alak, pozsonyi olvasójának pedig egyszeriben megtestesül. Schön. Szeretem ezt a várost, sőt szeretem is szeret­ni, de néha a hömpölygő tömeg ellenére is annyira ki tud ürülni, hogy az ember kénytelen járdára szegezett tekintettel közlekedni. Periferikus látásával észlelni a közeledő-távolodó lábakat, rutinból kerülgetni a lámpaoszlopokat, a vakokat navigáló berregésre lépni a zebrára.   – Elveszített valamit, Aranyoskám? (Zlatíčko.) Én segítek magának megkeresni, de előbb nézzen ide, ni! – és a hang instrukcióit követve egy mosolygós dióbarna szempárral találtam magamat szemtől szemben. – Nocsak, horogra akadtam!  Valahogy úgy találtunk egymásra, ahogy ez a két magyar szó a szlovákban: utca és pajtás. Magyarul nem létezik, a szlovákban pedig magyarnak vélik. Otthontalan. Egyik nyelv szókin­csében sincs állandó bejegyzett lakhelye, mégis van. Legutóbb megígértem Rudynak, hogy megírom őt a magyaroknak. Azt kérte, hogy a nyilvántartási számát se felejtsem, mert az alapján lehet őt azonosítani. Nála nincs sorszám, neki viszont van: 192. Bár szerintem, aki beéri azzal a látvánnyal is, amit a valóságos utca számára felkínál, akármerre veszi is az irányt, előbb-utóbb az ő karjaiban köt ki.