Unják a katonásdit az osztrákok. Vagy mégse?

 

Az atomerőműre nemet mondtak az osztrákok, az EU-csatlakozásra igent. Az erőműről tartott népszavazás érdekessége, hogy mire megtartották, addigra felépült. Így Ausztriának van egy atomerőműje, amit nem használhat. Nem csoda, hogy a politikusok nemigen akarnak élni a népszavazás intézményével, a sorkötelezettség eltörléséről azonban kiírták.A pártok közül az ÖVP (Néppárt) és az FPÖ (Szabadságpárt) áll ki a sorkötelezettség mellett, az SPÖ (szocialisták), a Grünen (Zöldek), a BZÖ (Szövetség Ausztria Jövőjéért) és a Team Stronach a hivatásos hadsereg bevezetését szorgalmazza. A helyzet pikantériája, hogy 1999-ben éppen az ÖVP és az FPÖ kampányolt azzal, hogy eltörli a sorkötelezettséget, de Erwin Pröll, a párt egyik erős embere, Alsó-Ausztria elnöke nyomására megváltoztatta álláspontját. Ráadásul mindkét oldalon vannak a saját pártjuk véleményével szembeszegülő meghatározó politikusok. Például Gabi Burgstaller, Salzburg tartomány szocialista párti tartományfőnök asszonya szerint „jót tesz a fiúknak a sorkatonai szolgálat!”. Viszont az FPÖ volt honvédelmi minisztere, Friedhelm Frischenschlager szerint idejétmúlt a sorkötelezettség. (Igaz, Frischenschlager a 90-es években kivált az FPÖ-ből és létrehozta a Liberális Fórum pártot, de az néhány évvel később kiesett a parlamentből). A jelenlegi parlamenti pártok közül a BZÖ a népszavazás bojkottálására szólította fel a lakosságot, ugyanis sem a sorkatonaság reformja, sem a hivatásos hadsereg felépítése nincs kidolgozva, így nem lehet felelősségteljes választ adni a kérdésre. A BZÖ további érve, hogy „a kormány egyébként is szarik a népre.” Mindkét álláspont támogatói munkacsoportot hoztak létre: az „Unser Heer” (A mi hadseregünk) a profi hadsereg mellett érvel, míg az „Einsatz für Österreich” (Bevetés Ausztriáért) a sorkatonaság megtartásának szószólója. ÖVP-ben egyébként több olyan vezető politikus is van, akik harcosan kiállnak a sorkötelezettség mellett, holott jómaguk nem voltak katonák, mert egészségi okokból felmentés kaptak. Ilyen például Johannes Rauch párttitkár, akit ugyanakkor a felmentés alapjául szolgáló térdproblémái nem zavarnak a teniszezésben. Ausztria a hidegháború hajnalán kötött nagyhatalmi egyezségek alapján „semleges” lett (1955) és a keleti blokk összeomlása után sem lépett be a NATO-ba. Ezért a lakosság egy része szerint például a katasztrófavédelemben elengedhetetlen a besorozott katonák bevetése. Vannak, akik rámutatnak arra is, hogy Ausztriának volt hadserege, amely katasztrofális vereséget szenvedett a Wehrmachttól, és a hitleri Németország megszállta az országot. Mivel a hat hónapos sorkatonai szolgálat kilenc hónapos civil szolgálattal (jellemzően az idősgondozásban, illetve más, szociális területen végzett munkával) kiváltható, a döntés nemcsak a hadügyet, hanem a szociális szférát is döntő mértékben érinti.A profi hadsereg mellett érvelők szerint ma már egészen más a helyzet, mint évtizedekkel ezelőtt, hiszen már a cyberbűnözés az egyik legelterjedtebb formája a terrorizmusnak, amit csak jól képzett szakemberek tudnak megakadályozni. A szociális szféra problémáit pedig úgy orvosolnák, hogy a civil szolgálatért járó jelenlegi bér háromszorosát kapnák azok – akár férfiak, akár nők –, akik önkéntes szociális szolgálatra jelentkeznek. Most minden 35 évnél fiatalabb osztrák állampolgárságú férfit érint a sorkötelezettség, sőt azokat is, akik 35 éves koruk előtt szereznek osztrák állampolgárságot. A lakosság megosztott a kérdésben, így a népszavazás eredménye bizonytalan.Posta Ákos István