Újraszámolás: Európában példa nélküli

A szavazatok újraszámlálását, amit a hídlezárók akartak elérni múlt csütörtökön Budapesten, az utóbbi időben a világon egyetlen helyen, Madagaszkár szigetén követelték az utcára vonuló tüntetők. Az afrikai országban ezután polgárháború tört ki.

Az Erzsébet hídnál, majd a Parlament előtt lejátszódott jelenet nem szokatlan sem Európában, sem világ többi részén. Arra azonban a világ egyetlen demokráciájában sem volt példa, hogy bármilyen politikai csoportosulás egy korábban legitimnek nyilvánított választás eredményét, hetekkel a választások után megkérdőjelezze.

A 11-est se lehet újra rúgni

Dessewffy Tibor szociológus a szavazatok újraszámlálásának követelését abszurdnak tartja: „Az előző kormány belügyminisztere Pintér Sándor, az előző kormány által jelölt Országos Választási Bizottság elnöke, Ficzere Lajos és többen kinyilvánították, hogy ez a választás szabályszerű volt, korrekt és fair. Tényleg olyan ez, mint amikor a 11-es rúgásoknál valaki hibázik és azt mondja: hadd rúgjam újra, akkor inkább nem jobbra rúgom, hanem balra. Ilyen nincs.

A törvénytelen tüntetéseket megakadályozhatják a hatóságok, mint ahogy tették azt csütörtökön is, a törvényes tüntetések azonban bármeddig folytatódhatnak. Ezekkel azonban a résztvevők magát a demokráciát kérdőjelezik meg – mondja a szociológus: “A törvényes tüntetések ellen azonban nem lehet kifogásunk. Bár itt meg kell jegyezni azt, hogy ezek nem egyszerűen egy részleges, partikuláris célra irányulnak. Azzal, hogy a szavazatok újraszámolása az elsődleges követelés ezzel az egész rendszer legitimitását, nem a kormányét, hanem a rendszer legitimitását kérdőjelezik meg. Azt a demokratikus alapelvet, hogy a négyévenkénti szabad és titkos választásokon született eredményt tiszteletben kell tartani."

Nem ritka a szoros eredmény

Európában az elmúlt évben Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Dániában, Cipruson, Olaszországban és Nagy-Britanniában voltak választások. A ciprusi választásokon még a magyarországinál is szorosabb eredmény született. A győztes párt csak egy parlamenti mandátummal kapott többet, mint a vesztes.

“Szoros választási eredmények tudnak, és szoktak is születni. Inkább a mostani francia példa a meglepő, amikor ilyen elsöprő győzelmet arat egy párt. Önmagában egy szoros választási eredmény nem aknázza alá a politikai rendszer stabilitását, vagy biztonságát, sőt adott esetben a győztes politikai hatalom gyakorlásának legitimitását sem” – fejti ki Uitz Renáta, a Közép-Európai Egyetem jogi tanszékének adjunktusa.

Florida: a bíróság állította le a számlálást

Az eredmények kihirdetése előtt mindenütt vannak törvényes, alkotmányos keretek, amelyek biztosítják a jogorvoslatot, ha egy politikust, vagy valamely pártot vélt, vagy valós sérelem ért. Ritka az az ország, ahol nincs lehetőség a szavazatok újraszámlálására. Mauritius alkotmánya, és a tanzániai elnökválasztási rendszer példa erre. Az újraszámlálás lehet automatikus, illetve a jogorvoslat eszköze. Két éve az Egyesült Államokban Al Gore akkori alelnök és George Bush jelenlegi elnök összecsapásakor a szavazatokat Floridában újraszámolták. Ez az adott államban hatályos törvények keretein belül történt.

“Abban a pillanatban, amikor a Legfelső Bíróság hatályos ítéletével leállította a szavazatok kézi újraszámolását, amit a floridai bíróságok elrendeltek, a felek elfogadták a választási eredményeket. És innentől kezdve, az ily módon vesztes helyzetbe került Al Gore nem kérdőjelezte meg a Bush-adminisztráció legitimitását” – mutat rá a floridai és a magyarországi helyzet közötti különbségre a jogász.

Európában nem jellemző

Az európai politikára nem jellemző, hogy már kihirdetett választási eredményeket kétségbe vonnak. Még Örményországban sem rendelte el az Alkotmánybíróság az újraszámolást az 1996-os elnökválasztáson. Ott a vesztes fél – aki korábban hatalmon volt - megpróbálta törvényes eszközökkel megváltoztatni az eredményt.

Egészen szélsőséges eset volt a tavaly decemberi madagaszkári elnök-választás: “Nem sikerül egyik jelöltnek sem abszolút többséget szereznie, ezért megismételt választásokat kellett tartani, amin az addig regnáló elnök nem ismerte el a vereségét, innentől kezdve egy nagyon komoly fegyveres konfliktus alakult ki az országban” – magyarázza Uitz Renáta

A távoli, éretlen demokráciákból vett példák tanúsága szerint minél tovább húzódik egy választás kapcsán kialakult konfliktus, annál labilisabbá válik az adott ország politikai rendszere. Ez pedig hosszú távon sem az éppen hatalmon lévőknek, sem az ellenzéknek nem kedvez.