Ľubomír Kotrha karikatúrája
Újabb hosszú, forró nyár
Szlovákiában 2018 volt a legmelegebb esztendő a feljegyzések kezdete óta – jelentette a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet.
Zsigárdon (Vágsellyei járás) az éves átlaghőmérséklet egyenesen meghaladta a 13 fokot, amire még nem volt példa az utóbbi évszázadokban. Nincs min csodálkoznunk, Prágában, ahol 1775 óta mérik a hőmérséklet alakulását, tavaly szintén megdőlt a rekord, a szokványoshoz képest több mint 3 fokkal volt melegebb, ami döbbenetesen nagy ugrás. A tavalyi volt a legmelegebb év Magyarországon is. Mindez belesimul a globális folyamatokba, hiszen 2018 számít a negyedik legmelegebb évnek a rendszeres mérések kezdete óta – közölte az Európai Unió Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálata. 2018-nál a Földön csak a 2017-es, a 2016-os és a 2015-ös volt még melegebb a 19. század óta.
A Kárpát-medencében alig egy évszázad leforgása alatt 2 fokkal emelkedett az éves átlaghőmérséklet, és nagy valószínűséggel 2100-ig további 2 fokos ugrás várható. Igen, korábban is változott az éghajlatunk, azonban „a jelenlegi ütem tízszeresen haladja meg a korábbi, leggyorsabbnak számító éghajlatváltozást” – nyilatkozta Jozef Pecho klimatológus. Csak egyetlen példa: idén áprilisban a szokványoshoz viszonyítva 6, májusban pedig 5 fokkal volt magasabb a havi átlaghőmérséklet, ami példátlan.
Hogy legyen mihez viszonyítanunk a hőfokokat, a 2 fokos különbség megfelel Komárom és Zsolna éves átlaghőmérséklete közti különbségnek, a 4 fok pedig már a Komárom és Poprád közötti differenciát jelenti.
Azaz eljön az idő, amikor a Tátra tövében ringó búzamezők és szőlőtőkék lesznek, Dél-Szlovákia pedig mediterrán tájjá változik – beleértve a hosszú, forró nyarakat (tavaly rekordot döntő, 130 nyári napunk volt), a megnyúlt aszályos időszakokat és az élővilág módosulását is.
Már túl vagyunk azon, hogy a felvázolt folyamatot csupán globális felmelegedésnek hívjuk. A tudósok felvetették, hivatalosan is zárjuk le azt a holocénnek (jelenkornak) nevezett földtörténeti kort, és nevezzük inkább antropocénnek, azaz az ember által formáltnak. Ez annak a beismerése volna, hogy mi vagyunk a bolygónk urai, vagyis minden, ami a Földünkkel történik, a mi felelősségünk. Ehhez képest eléggé felelőtlenül állunk a problémához, a legutóbbi klímacsúcson éppen a méretes légkörszennyezőnek számító Oroszország és az Egyesült Államok próbált kifarolni a szerződések szigorítása alól, ha pedig a környezetvédelmi adó beépítése miatt drágul az üzemanyag, akkor még a fejlett Franciaország is képes hetekre megbénulni a tüntetések miatt.
A globális felmelegedés olyannyira összetett probléma, hogy képtelenség dióhéjban felvázolni a tengeráramlatok változásával, a jégsapkák elolvadásával, a növény- és állatvilág változásával, a betegségek terjedésével járó folyamatokat. Ezért mindössze annyit tanácsolhatunk, még magasabb faktorú naptejet és alacsony fogyasztású klímagépet vásároljunk…
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.