Tudnivalók az agyrohadásról

A tekintélyes Oxford szótár szerkesztői minden évben kiválasztják azt a szót, kifejezést, amelyet a legjellemzőbbnek tartanak az adott évre. Nem feltétlenül kell vadonatújnak lennie, legtöbbször mégis az. Idén a brain rot, vagyis az agyrohadás kifejezésre esett a szakemberek választása. A definíció szerint az agyrohadás egy ember intellektuális leépülését jelenti, amelyet az alacsony minőségű online tartalmak túlzott mértékű fogyasztása idéz elő. Egy kutatás már húsz évvel ezelőtt megjövendölte a bajt, amikor még nem is léteztek okostelefonok. Azt vizsgálták, milyen hatása lehet a kommunikációra, az emberek szókincsére és kifejezőképességére az akkor meglehetősen új találmánynak számító e-mail. Az eredmények azt mutatták, hogy a folyamatos információáradatból fakadó kognitív túlterheltség rosszabb hatással volt az alanyok intelligenciahányadosára, mint a marihuána fogyasztása – átlagosan 10 ponttal csökkentette az IQ-szintjüket.

Mára tovább romlott a helyzet: egy magyarországi felmérés szerint a legtöbb ember napi 3-6 órán át nézi a telefonját, ez pedig sokaknál szorongást, zaklatottságot okoz, és kavargó gondolatokhoz vezethet. A felületességet már a tizenéves korosztálynál tapasztalják a tanárok. Nézzünk egy konkrét példát!

Pedagógus ismerősöm szomorúan mesélte, hogy egy érettségiző osztály A kis hercegből választott idézetet a tablóra, anélkül, hogy közülük valaki is olvasta volna magát a könyvet. Az interneten találtak egy jól hangzó mondatot, és azt kontextusából kiragadva, illetve bármiféle háttér-információ nélkül felhasználták, ráadásul nem is volt hiányérzetük. A kis herceg egy vékony könyv, de már ez sem fért bele az idejükbe. Nem véletlenül olyan rövidek a TikTok-videók – a kínai cég alkalmazkodott a célcsoport igényeihez, és lám, világhódító lett.

Számos tanulmány mutat rá, hogy a közösségi oldalak „pörgetése” csökkenti agyunk szürkeállományát, rontja az összpontosítási képességet, gyengíti a memóriát és a kognitív folyamatokat. Ma átlagosan 47 másodperc a koncentrációs képességünk, míg 2004-ben még 2 és fél perc volt. A nyomtatott és netes újságok is kénytelenek alkalmazkodni az agyrohadáshoz, egyre rövidebbek a tartalmak, mert a legtöbb embernek már nincs türelme végigolvasni egy négyoldalas cikket. Több helyen előre feltüntetik, hány percet vesz igénybe az adott cikk, hogy a fogyasztó eldönthesse, belekezd-e egyáltalán. A kamaszok, tinédzserek szövegértési nehézségeivel szintén sokat foglalkoznak a kutatók, mégsem túlságosan aggasztja ez a társadalmat. Pedig ha továbbra sem teszünk a trend megfordítása érdekében, a felnövekvő generációk kiszolgáltatottak, bizonytalanok lesznek, akiket könnyű becsapni, félrevezetni, megkárosítani. És az agyrohadás maradhat az év szava az idők végezetéig.