Tisztességes párt kerestetik. Jelige: gyorsan és olcsón!

A hét meglepetéséről két elnök gondoskodott. Az amerikai és a szlovák. A szíriai vegyi támadás, amelyben civilek – köztük gyerekek is – meghaltak, olyan válaszlépésre ösztönözte Amerikát, amihez korábban hozzászoktunk. A szíriai katonai bázisra csaknem 60 Tomahawk rakétát eresztettek. És Donald Trump, hivatalba lépése óta talán először, kiérdemelte a nyugati partnerek elismerését. S egyben Moszkva nagyon felháborodott reakcióját. Persze Trumpnak és csapatának megvannak az indítékai – s azok nagyon messze állnak az önzetlenségtől –, amiért éppen most demonstrálnak erőt. De szíriai akciójuk megmutatta, milyen politikai izolációban találta magát Oroszország a maga értelmetlen, Aszadot támogató politikájával. Persze a világ még mindig ugyanolyan messze áll az emberi szenvedéssel teli konfliktus rendezésétől. Andrej Kiska szlovák elnök azzal okozott meglepetést, hogy közölte: semmilyen politikai párttal szövetkezve sem vesz részt a 2020-as választásokon. Bejelentését két másik meghatározó változás kísérte. Az egyik – a pozitív – az elnöki pár harmadik gyermekének beharangozott megszületése. S a másik – a negatív – pedig az elnök azon döntése, hogy az égről leszáll a földre, és a túlzsúfolt szlovákiai sztrádákon fog közlekedni. Biztonsági szempontból ez nagyon rossz végkifejlete a Kiska elleni kormányzati (Kaliňák-féle) kampánynak, amely az elnök légúti közlekedését vette célba. Amely kevesebb terhet ró az államkasszára, mint egyetlen túlárazott CT-műszer megvásárlása.  Sok pártközpontban nyilván fellélegeztek, hogy Kiska marad az elnöki palotában. Bármely más döntés azonban erősen megkérdőjelezte volna az államfő független, polgári elnöki státusát. Továbbra is érvényes viszont, hogy a választók nagy része nem talál pártjára, így változatlanul megvan a kereslet egy kiforrott, tisztességes, Nyugat-orientált és demokratikus politikai erő létrehozására. Jelige: gyorsan és olcsón. Kellemes húsvétot, barátaim! MÁRIUS KOPCSAYa SME publicistája --------------------------------------- A hét hazai eseménye az, hogy föltámadott a tenger, az internet népének tengere.  A kormányzat ostoba, rövidlátó és saját szempontjából is teljesen kontraproduktív CEU-ellenes háborúja napok óta tízezreket visz az utcára, jókedvű magyar és külföldi hallgatók és barátaik, csajaik járják, nevetik végig a fővárosi utcákat, vicces transzparenseket és mémeket gyártva. A tüntetés megint cool lett, és senki ne gondolja, hogy ez előbb-utóbb nem ragad át a most még kormányhű tábor részeire. *  *  *A hét lúzere szegény Áder János, akivel még gyorsan aláíratták az elég egyértelműen alkotmányellenes törvénymódosítást, majd jött az oktatási államtitkár, Palkovics László, aki a lehető legszerencsétlenebb módon kommunikálta a kormányzati hátraarcot: „legfeljebb a működési engedélyét veszítheti el a CEU, de a képzései nem kerülnek veszélybe, ha nem teljesíti a múlt héten elfogadott törvény szabta két új feltételt.” Tessék, mit tetszett mondani?  A CEU „az új feltételek elmaradása esetén is folytatni tudná a tevékenységét”? És ezt így hogy? Kinek volt jó ez az egész? Ki gondolhatta komolyan, hogy az új amerikai kormányzat nem áll ki egyhangúlag egy amerikai magánegyetem mellett, ha azt külföldön állami támadás éri? Melyikük végezte el azt a számítást, hogy a „Soros-egyetem” témája majd még jobban a kormány mellé állítja a magyar népnemzetet? Ráadásul ez, meg a civilellenes törvény, igencsak világossá tette mindenki számára, hogy ezek a hazai forgatókönyvek bizony a Kremlben íródnak, és ez nem szép dolog. Lehet, hogy ez a végük kezdete?*  *  *A hét külföldi eseménye nem kavart egyelőre nagy vihart, nehéz is felmérni, van-e bárminemű világpolitikai jelentősége, de felülírhat sok mindent, amit Amerika és a világ viszonyáról az elmúlt hónapokban gondoltunk. Donald Trump úgy döntött, hogy az afganisztáni Nangarhar tartomány Acsin körzetében ledobatja a legerősebb nem nukleáris bombát. A tíztonnás GBU–43-at az Iszlám Állam és alagútjai ellen vetette be az elnök, és jól tette, üzenet ez is, akárcsak pár napja azon szíriai légi támaszpont bombázása, ahonnan előtte a népirtó Aszad-rendszer hadserege vegyi fegyverekkel támadta saját lakosságát. Mindkét lépés egyszeri volt, erős és üzenetértékű, kérdés, hogy a címzett latorállamokon és terrorszervezeteken kívül mi is vesszük-e az üzenetet?  Nem olyan bonyolult: ha nem is 180 fokkal, de az amerikai adminisztráció irányt váltott, kidobta az izolacionizmussal is összetéveszthető visszavonulást a világból. Trump közölte, mégsem fölösleges a NATO, Tillerson külügyminiszter a szíriai gáztámadás után már rezsimváltást követelt, plusz az oroszok sem akkora haverok már, mint amilyen látszatot előtte keltettek. Szó sincs persze valami intervencionista-neokon fordulatról, szó sincs állandó beavatkozásokról, új iraki háborúról, nemzetépítésről, de azért pár hónap alatt csak sikerült amerikai nemzeti érdeket is találni abban, hogy állj, egy terrorszervezet tömegeket öl és kínoz, egy államvezetés pedig gázzal népirt, ezt le kell állítani. Végre. Az ancsini, damaszkuszi, rakkai gengszterek, és persze teheráni, moszkvai támogatóik talán értenek az üzenetből.  Ha nem, folyt. köv. SERES LÁSZLÓa HVG publicistája