The Economist: Orbán Viktor

A lap szerint "az utóbbi néhány hónapban Magyarország 38 éves, rámenős, futballozó, konzervatív miniszterelnökének sikerült csaknem mindenkinek kellemetlenséget okoznia, kivéve talán saját szavazóinak többségét, akik talán szembe tudnak szállni a közép-európai posztkommunista trenddel, és biztosítanak neki egy ritka második hivatali ciklust". A The Economist szerint gyakran jellemzik őt ravasznak, trükkösnek, populistának és talán egy kicsit veszélyesnek is.

A brit lap úgy fogalmazott, hogy megrázta a románokat Orbán kedvezménytörvénye, amely körülbelül 2,5 millió romániai magyarnak (és további 2,5 milliónak a többi környező országból) különleges jogokat ad, ezzel egyesek számára feltámasztja az irredentizmus kísértetét, mivel 1920 előtt a ma Nyugat-Romániában lévő Erdély Magyarországhoz tartozott. "A szlovákokat ugyanez a törvény gyújtotta haragra. A csehek azért sértődtek meg, mert Orbán közölte: vissza kell vonni a II. világháború utáni azon dekrétumokat, amelyek alapján kiutasították Csehszlovákiából a magyar és német nemzetiségűeket, és megfosztották őket javaiktól is. Václav Klaus, vezető cseh konzervatív politikus már a Prága-ellenes Berlin-Bécs-Budapest-tengelytől tart" - írja a londoni hetilap.

A cikkíró szerint Orbánt látszólag mindez nem zavarja, és kétségtelenül vannak barátai külföldön is. Az újság közéjük sorolja Edmund Stoiber bajor és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt. "A kormányzó osztrák konzervatívok nagy örömmel fogadták, amikor Orbán elítélte a többi EU-tagállam erőfeszítését, hogy kiközösítsék őket Jörg Haidernek a kormányba való bevonása miatt két évvel ezelőtt - állapítja meg a lap, majd megemlíti az Orbán-kormány sikereit. "Igaz, a piacgazdaságra áttért (volt kommunista) szocialisták tették sínre a gazdaságot 1994 és 1998 között. De Orbán alatt volt nagyobb a növekedés, évente átlagosan 5 százalék, a munkanélküliség 9-ről 6 százalék alá esett, a 16 százalékos infláció kevesebb lett, mint 7 százalék. A reálbérek 4 év alatt több mint 17 százalékkal nőttek, a minimálbér pedig 1999 óta 72 százalékkal növelte reálértékét. A 10 milliós Magyarország rendelkezik Közép-Európa legelevenebb gazdaságával."

Orbán azt akarja, hogy a Fidesz alapvetően polgári párt legyen Magyarország kibontakozó új középosztályára alapozva, a kisgazdák, a vidék népe és az egyház támogatásával - folytatódik a The Economist cikke, amely szerint Orbán lenézi "a liberális budapesti elitet".

Stoiberhez hasonlóan ő sem teljesen liberális gazdasági és szociális ügyekben. Dicséri az üzleti versenyt, de szereti, ha a kormány, különösen az övé, sok mindenbe beleszól. Protekcionistább (pártja a "hazafias" szót részesíti előnyben), mint szocialista vetélytársai, és sokkal inkább, mint a küszködő szabad demokraták, Magyarország legtisztább liberálisai, akik összefognának a szocialistákkal, amennyiben a baloldal nyerné a választásokat. A cikkíró szerint Orbán húzódozik attól, hogy a külföldiek földet vásárolhassanak, s óva int a multinacionálisok és a külföldiek uralmától.

Ám éppen Orbán nacionalizmusa - csúnya szó ez sok közép-európai számára, nem annyira pejoratív Franciaországban és Nagy-Britanniában - késztet ideges rángásra sok embert Magyarországon és azon kívül is. Ebből adódik a kedvezménytörvény miatti rossz érzés is. Egyesek szemében az a múlt század közép-európai kísérteteit idézi fel, amikor a határok és népek oly véresen összekuszálódtak - írja a The Economist.

Orbán derűsen beszél "a magyar nép szellemi és kulturális újraegyesítéséről", beleértve a Romániában, Szlovákiában és a térségben másutt élő 5 millió magyart. Erdély, mint mondja, "része Magyarország életterének a Kárpát-medencében", könnyedén hozzátéve, hogy amint a térség országai egymás kebelére borulnak az EU-ban, "a határoknak nem lesz semmi jelentőségük".

A brüsszeli aggódókat is zavarba ejtette, hogy Orbán a jelek szerint úgy döntött, a szomszédaival való konzultáció nélkül iktatja be a kedvezménytörvényt: ezt "európaiatlan" magatartásnak tekintik - vélekedik a brit lap. És idegesek attól, hogy Orbán nem hajlandó kizárni - elegendő parlamenti többség híján - a Csurka István Magyar Igazság és Élet Pártjának antiszemitái által támogatott kormányzást. A mintegy százezer magyarországi zsidó közül - Közép-Európa legnagyobb ilyen közössége - sokan nyugtalanok.

A lap szerint a szocialisták által is megszavazott kedvezménytörvény miatti aggodalmak eltúlzottak lehetnek. Egyébként a legtöbb EU-tagország előjogokat ad, kezdve azzal, hogy Németország befogadja a német kisebbségi bevándorlókat) vérségi alapon. Továbbá Magyarország Közép-Európában egyedül állt azzal, hogy elveszítette területének kétharmadát és lakosságának egyharmadát a szünet nélkül átkozott, 1920-as trianoni szerződéssel. Miért is ne törekedne - ha nem is a határok átrajzolására - legalább a kapcsolatok helyreállítására testvéreivel, akik évszázadok óta német ajkúak és szlávok közé szorulva élnek? - teszi fel a kérdést a cikkíró.

Orbán lehet kényelmetlen szomszéd és nyers ellenfél. Bizonyulhat ravasz európainak is. De jó képességű vezető a közép-európaiak új nemzedékéből, akik számára az EU-csatlakozás főként az önérdek kérdése; a "mind szorosabb unió" a politikában nem az ő eszményképük. A brüsszeli fejesek okkal óvakodnak az ilyen embereknek megmondani, mit csináljanak. Talán inkább csak a fogukat szívják, és behunyják a szemüket, ha a szörnyű Csurka segít hatalmon tartani Orbánt - fejeződik be a cikk.