Tényleg csapda az euró?

Szerinte, ha a jelenlegi ellenzék győz a 2022-es parlamenti választáson, akkor az az euró gyors magyarországi bevezetését fogja jelenteni. Ezt Matolcsy György rendkívül kritikusan ítéli meg, egyenesen gazdasági katasztrófának és a magyar gazdasági felzárkózás végének nevezi.

A magyar jegybank elnökének véleménye az euróról jól ismert, két éve már a Financial Times gazdasági napilapban is megjelent egy írása, melynek alapüzenete nagyon hasonló volt. Az újdonság csak az, hogy az eurót az aktuális magyarországi belpolitikai küzdelemmel köti össze.

Tekintsünk most el Matolcsy írásának nyilvánvaló politikai vetületétől és vizsgáljuk meg gazdasági hátterét. Az EU-ba belépő közép-európai államok különbözőképpen álltak hozzá az euró bevezetéséhez. Míg a balti államok, Szlovénia és Szlovákia az euró gyors bevezetésére törekedtek, Magyarország, Csehország és Lengyelország a mai napig tartózkodóan áll hozzá a témához. Matolcsy szerint az utóbbi államoknak van igaza, de a valóságban az összkép ennél árnyaltabb. A közép-európai gazdaságok a kis, nyitott gazdaságok közé tartoznak, és legfontosabb kereskedelmi partnereik az euróövezet tagállamai. Vagyis eurót használnak. Ebből a szempontból az euró bevezetése logikus lépés lenne, hiszen megszüntetné az árfolyamkockázatokat és az árfolyamváltás költségeit. Ennek az önálló monetáris és árfolyam-politika elvesztése lenne az ára, de kis, nyitott gazdaságoknál az árfolyammozgás inkább a gazdasági sokkok okozója, semmint azok enyhítője.

Matolcsy írásában Szlovákiával is érvel az euró bevezetése ellen. Tény az, hogy Szlovákia gazdasági felzárkózása az euróövezetbe való belépés után elakadt, de ennek okait inkább a 2009-ben kitört globális gazdasági válság következményeiben és a hiányzó strukturális reformokban kereshetjük, mint az euró bevezetésében. Ezzel szemben Matolcsy György nem veszi figyelembe a stabil árfolyamból és az Európai Központi Bank kamatpolitikájából származó gazdasági előnyöket. Magyarország esetében érdemes megemlíteni az euróövezetnél jóval magasabb inflációt, és a gyengébb forintárfolyamot, mely ugyan kedvez az exportőröknek, de az átlagpolgárnak nem annyira.

Érdemes megjegyezni, hogy az Eurobarométer legfrissebb adatai szerint a magyar lakosság többsége korántsem olyan kritikus az euróval szemben, mint Matolcsy. A júniusban megjelent adatok szerint Magyarországon a megkérdezettek 69 százaléka támogatja az euró bevezetését. Ez jóval magasabb, mint az euró bevezetésének támogatottsága Lengyelországban és Csehországban. A magyar lakosság többsége pozitív hatásokat várna az euró esetleges bevezetésétől, és nem tart a gazdaságpolitikai önállóság elvesztésétől. Ennek ellenére jelenleg csak a megkérdezettek 23 százaléka szerint áll készen Magyarország az euró bevezetésére.

Minden gazdasági érv ellenére az euró bevezetése elsősorban politikai kérdés, hiszen a döntés a tagállamok kormányainak kezében van. Matolcsy György hamis dilemmát állít fel, hiszen az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint az EU senkit sem kényszerít akarata ellenére az euró bevezetésére.

Talán Magyarországon is érdemes volna az eurózónába való belépést megfontolni, hiszen a lakossági támogatás megvan, és kis, nyitott gazdaságok számára az eurózóna-tagságnak bizonyítottan előnyei is vannak. A mostani kormány alatt azonban az euró bevezetése szinte kizárt, és erősen kétséges az is, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem után az euró bevezetése előkelő helyen szerepelne az új kormány prioritásainak listáján.