Tágabb perspektíva

Szombaton az dől el, hogy marad-e az ország jelenlegi vezetése. Se több, se kevesebb. Esetleg még, hogy hány párt jut be vagy esik ki. Ám dönteni mégis kell. A politikának elsősorban a társadalom szolgálatát kellene jelentenie. A modern, demokratikus állam elvileg egy olyan közösség, amely minimális mértékben szól bele a magánéletünkbe, nem próbálja meghatározni és befolyásolni mindennapjainkat. Nem olyan politikai pártokra kellene szavaznunk, amelyek megmondják, hogy mit kell gondolni a világ dolgairól, hanem olyanokra, amelyek segítenek abban, hogy magunk döntsünk saját életünkről és környezetünkről. Persze ez a fene nagy szabadság nagyon sokaknak nyűg, ezért szeretik azokat a politikusokat, akik riogatnak, külső és belső ellenséget keresnek, ahelyett, hogy a valóban létező és minket érintő gondokra tennének megoldási javaslatot. Önt is biztosan hitegették a kampány alatt, hogy a szlovákiai magyarokra leselkedő egyik legnagyobb veszélyt a migránsok jelentik. A valóságban a veszélyt a közöny, a hamis próféták, és azok a politikusok jelentik, akik az igazi társadalmi problémák helyett álproblémákat gyártanak, mert az előbbiekre nem tudnak megoldást. Én is azt kívánom, hogy a szlovákiai magyarságnak erős képviselete legyen a parlamentben. Ám ennél még fontosabbnak tartom azt, hogy a kisebbségek képviselete ne exkluzív legyen, azaz ne csak saját magunkkal foglalkozzunk. Egy kisebbséget képviselő párt igenis foglalkozzon azokkal is, akik nálunk még nagyobb segítségre és támogatásra szorulnak, azok a marginalizált csoportok, legyen szó romákról vagy menekültekről, amelyek nem képesek erre egyedül. A többség felé ezzel lehet a legjobban bizonyítani, hogy a kisebbségvédelem számunkra univerzális ügy. Azok, akik felvállalják ezeket a témákat, nem feltétlenül számíthatnak könnyen jött szavazatokra, de abban biztosak lehetnek, hogy 21. századi felvilágosult európai politikát képviselnek. Amikor a hétvégén az urnákhoz járulunk, próbáljunk meg mi is egy kicsit tágabb perspektívában látni a dolgokat.