Szolidaritás

Az Európai Unió egész eszméje, alapvetően a kezdeményezés sikere is a konszenzusra, a lehető legkevésbé fájó megoldások megtalálására épül egy közös, európai öntudat alapján. Ha probléma van, akkor az unió azt jellemzően kormányfői és bizottsági szinten agyontárgyalja, majd a folyamat végén megszületik egy hígított-vegyített massza. Eközben jellemzően felmerül az igény, hogy az EU olyan területek kezelését is átvegye, melyek korábban a nemzetállamok hatáskörébe tartoztak. 

Így működik a lassú intézményi terjeszkedés. Hasonló folyamat játszódott le az uniós bővítések és az EU megreformálása kapcsán a kilencvenes években, egy évtizeddel később a görög válság és az euróövezet problémáinak megoldása is a régi forgatókönyv szerint zajlott. A megoldást a tagállamok egyetemes módon abban látták, hogy feladataik és szuverenitásuk egy részét vegye át Brüsszel, cserébe pedig részt vállalnak a folyamatokban. Egyértelmű, hogy az unió tehetetlen a menekültválsággal. A krízis gyakorlatilag egy éve tart, ezalatt sikerült felrúgni a demokratikus alapértékek komoly részét – és még csak nem is Közép-Európának, hiszen a Törökországgal kötött, Németország által szorgalmazott paktum emberi jogi szempontból legalább annyira vállalhatatlan, mint a szlovák vagy magyar részről elhangzó menekültellenes kijelentések. A kvótarendszer hiába számít tipikus uniós bürokratikus megoldásnak, ha azt senki sem akarja alkalmazni, sem beszélni róla, miközben a hagyományos menekültellátás összeomlik. 

A kvótarendszer kudarcában nem az a fájdalmas, hogy elbukik, hanem hogy egész egyszerűen senki nem pedzeget alternatív megoldásokat, így marad az uniós szintű keménykedés (a „ne engedjünk be senkit” hozzáállás nem megoldás). 

Az EU végét önmagában nem a menekültválság, a görög összeomlás, egy gazdasági válság hozza el. Az unió akkor múlik el, ha nem megoldási platformként, hanem küzdőtérként tekintenek rá az államok. A menekültválság kapcsán egyértelmű küzdelem zajlik Közép-Európa és Németország között, és nem ez az egyetlen konfliktusos terület – az Északi Áramlat 2 bővítése, a brexit és az euroszkepticizmus azokat a folyamatokat erősíti, amelyek alkalmasabbak az együttműködés szétverésére, mint erősítésre. Ez komoly gondokat okozhat már rövid távon is.