Százalékháború

A szakmai vetületet viszont egyre nehezebb kommunikálni a nagyközönség felé. A múlt héten a Híd és az MKP részéről megjelentetett kutatások eredményei már csak pártkontextusban értelmezhetők és egyben ráerősítenek a legordasabb sztereotípiákra. Múlt héten először a Híd jelentkezett a saját, Focus ügynökség segítségével elvégzett kutatásával, a párt internetes televíziójának első adásában. A felmérés adatai arról tanúskodtak, hogy a Híd erősen felülreprezentált a szlovákiai magyarok körében. Az MKP-nak érthető okokból nem tetszett, hogy az egyetlen nyilvános, a magyar közösségre fókuszáló kutatás kényelmetlen helyzetbe hozza. Rövid egyeztetés után hozta az „ellenfelmérést” – minden bizonnyal egy saját, korábban készített belső kimutatás kivonatolt eredményét, amely már jóval kiegyenlítettebb erőviszonyokat mutat. E cikknek nem célja kétségbe vonni a felmérések eredményeit és az alkalmazott metódusokat (azt a politikusok úgyis megteszik), de mindkét esetben világosan látható a mögöttes motiváció: a közelgő megyei választások és az adott párt imázsának javítása. A Híd nyilvánosságra hozott felmérésének célja a megyei választási kampány megalapozása, de járulékos haszonnal is jár. A felmérés ugyanis Magyarországon is népszerű hír lett, köszönhetően az itteni potenciális választók magyarországi pártpreferenciái összegzésének. A Híd így értékes sajtófelülethez jutott az anyaországi médiában, s a kevésbé tájékozott magyarországi átlagpolgár is el tudja helyezni a Hidat a kormánypárt és az ellenzék viszonylatában. Megjegyzendő, a felmérés furcsaságaira, a jobbikos hidasokra és a Gyurcsány-választó szlovákiai magyarokra is akadna logikus magyarázat: előbbi csoportot a romákhoz való viszony alakítja ki, utóbbit pedig az elszlovákosodó réteg Magyarországgal kapcsolatos politikai alulképzettsége magyarázhatná. Az MKP által publikált eredményeket is összefüggéseiben kell értelmezni. Egyrészt azokat a statisztikákat közölte, melyek az átszavazással kapcsolatosak, így jelezve, hogy a két tábor között mekkora az átjárás. A folyamatosan a sajtó korrektségét kifogásoló pártkommunikációra pedig az erősít rá a legjobban, ha arról jelennek meg adatok, hogy a célcsoport már nem feltétlenül a hagyományos médiából tájékozódik. Mire volt jó a felmérések nyilvánosságra hozása? Az eredmények kölcsönösen kioltják egymást, mindkét tábornak megvan a saját meggyőződése és önigazolást találhat a számokban. A prezentáció módja talán arra mutathat rá, hogy ha szakmai kutatás is készül, annak közlését – legyenek bármennyire pontosak az adatok – semmiképp sem szabad a pártok kezébe adni.A szerző a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője