Snowden est omen

A Moszkvába sereglő nyugati újságírók mindent megírtak már róla, leginkább a találgatások szintjén, mit eszik, hol alszik, de valójában nem tudni, hogy napjaink egyik leghíresebb amerikaija tulajdonképpen hol van, mit csinál. Feltehetően már legalább annyira megbánta, hogy felült a moszkvai gépre Hongkongban, mint a Kreml, hiszen Putyin jóváhagyása nélkül aligha repülhetett volna Moszkvába. Snowdent a világ szinte egyetlen kormánya sem akarja befogadni, az oroszok a legkevésbé. Bár eleinte úgy tűnhetett, jó móka lesz borsot törni Amerika orra alá, de gyorsan kiderült, hogy Snowden akár rájuk is száradhat. Figyelemre méltó, hogy bár az Egyesült Államok globális hatalma hanyatlik, ám annyit simán ki tud kényszeríteni a világ országaitól, hogy Snowdent ne fogadják be. Volt szó Bolíviáról, de Morales elnök különgépét Bécsben azonnal a földre kényszerítették. Snowden rossz ómen lett. Maga Snowden pedig aligha lehet elégedett országa kémtevékenységének leleplezését illetően. Meglehet, hogy a PRISM technikailag egyedülálló rendszer, ám maga a tevékenység egyáltalán nem az. Bár technikailag van mit fejlődniük az oroszoknak (Kínának stb.), a Kreml nehezen nyelné le, hogy Snowden Moszkvából folytassa az internet szabadságáért vívott globális forradalmát. Putyin elnök ezt szépen meg is mondta: maradhat, ha abbahagyja az amerikai barátaink (!) elleni hadjáratot. Persze Snowden lépésének így is óriási hatása van. Még Hongkongból adott – titkosított e-maileken keresztül – interjút a német Spiegel két újságírójának, akik a múlt héten robbantottak a sztorival. Amerika nemhogy Németországot is lehallgatja, de mindezt a német titkosszolgálat hallgatólagos beleegyezésével teszi. A lassan kiszivárgó – mivel rendkívül kényes dologról van szó – elemzések és további információk azért teljesebbé és egyben árnyaltabbá teszik a képet. Európában egyedül Németországban létezik olyan törvény, amely nem teszi lehetővé az elektronikus levelezések adatainak tárolását (és titkosszolgálatok általi ellenőrzését). Ennek alapján inkább az lenne sokkoló, ha az amerikaiak nem terjesztettek volna ki kibernetikus védőhálót Németországra. Persze a hekkelés nem éppen a megfelelő forma… és akkor még finoman fogalmazunk. Ám a német titkosszolgálatnak még jól is jöhetett (ezt azért nem tudni pontosan), hogy az amerikaiak megosztották vele az e-mailek alapján szerzett információkat. Annyi biztos, Németország most nagyon haragszik az Egyesült Államokra, ez pedig akár a napokban kezdődött transz-atlanti kereskedelmi megállapodásról (TTIP) szóló tárgyalásokat is veszélybe sodorhatja. Márpedig azok a nyugati globális hatalom megmentéséről (legalábbis átmeneti megmentéséről) szólnak. Sokkal kisebb figyelmet kapott Snowden akciójának eredeti célja annál, mint hogy mit is eszik szegény a seremetyjevói tranzitban. Mégpedig hogy hogyan garantálható az internet szabadsága és a felhasználók alapvető jogainak védelme a PRISM után. A Snowden saga lassan megöli saját célját – az internethasználók legnagyobb sajnálatára.