Rosszul áll a kedvezménytörvény az Európa Tanácsnál

Jelenleg minden korábbinál rosszabbul áll a magyar kedvezménytörvény szénája az Európa Tanács jogi bizottságában - jelentette ki Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora, az ET jogi bizottságának tagja. A Romániai Magyar Szó című lap szerdai számában megjelent interjújában Frunda elmondta, hogy az ET jogi bizottságának legutóbbi ülésén kiderült: a kedvezménytörvény ügyében jelentés készítésével megbízott Erik Jürgens holland jogász több olyan kérdést is vitat, amelynek megoldására nincs felhatalmazása.

A szenátor példaként említette, hogy Jürgens az egy ország - egy nemzet elfogadhatatlan elvéből indul ki, számára az állampolgárság egyenlő a nemzeti hovatartozással. Frunda György emlékeztetett arra, hogy a májusban elkészült Jürgens-jelentés első változata azt ajánlotta, hogy a törvényt hatályon kívül kell helyezni, újra kell kezdeni az építést. A magyar kormánynak párbeszédet kell folytatnia a szomszédos országokkal, utána pedig egy olyan törvényt kell elfogadtatni, amely minden félnek megfelel. Frunda szerint a jelentéstevő nem döntheti el, hogy ki milyen nemzethez tartozik. Ebben az esetben nem lehet Jürgens úr a jelentéstevő, bár ő ezt szerette volna. Valószínűleg vagy egy katalán kolléga, vagy én fogom megírni azt, de mindenképp egy kisebbségi politikusnak kell összeállítania, hogy benne legyen a kisebbségek elvárása - mondta.

A bizottsági vitában Frunda azt is leszögezte: a raportőr nem dönthet a romániai magyarság fölött anélkül, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel konzultálna. Egy olyan jelentés, amelynek jogi és politikai következményei lesznek Romániában és az egész régióban, nem készülhet el úgy, hogy előtte nem hallgatják meg az érintetteket. A felvetés eredménye az lett, hogy Erik Jürgens Bukarestbe utazik, ahol a tervek szerint pénteken találkozik az RMDSZ vezetőivel.

Frunda szerint a jogi bizottság december 16-ra tervezett következő ülésén sem tudnak majd dönteni. Úgy vélte, a Jürgens-jelentésről akkor kell határozni, amikor a magyar Országgyűlés már elfogadta a törvény módosítását.

A kedvezménytörvény ügyében kötött kompromisszum fejében Románia visszaszerezte Magyarországtól a Gozsdu-hagyatékot - írta szerdai számában a Curentul című román napilap. A román újság értesülései szerint Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök legutóbbi budapesti tárgyalásán megegyezés született a vitatott örökségről, és ezzel Románia elérte a régen várt erkölcsi jóvátételt.

A lap úgy tudja, hogy szakértői szinten olyan megoldás körvonalazódott, amelynek értelmében a budapesti belvárosban Gozsdu-udvar néven ismert, hét épületből álló együttesben a román-magyar stratégiai partnerséget szolgáló Emanuil Gojdu európai intézetet, kétnyelvű általános és középiskolát, Emanuil Gojdu emlékhelyet alakítanak ki. Ugyancsak itt kap helyet a magyarországi románok kulturális központja, a magyarországi román közösség könyvtára, valamint a néhány éve Nagyszebenben létrehozott Gozsdu-alapítvány magyarországi kirendeltsége. Terveznek egy kollégiumot is, a Magyarországon tanuló román diákok számára. A tervekben szerepel az is, hogy a Gozsdu-alapítvány magyarországi képviselettel rendelkező jogi személyként ösztöndíjakat is folyósít majd a kultúraközi kapcsolatok fejlesztése érdekében. A román sajtó szerint az örökség Magyarországon számon kért mai értéke legkevesebb egymilliárd dollár.

A román miniszterelnök legutóbbi budapesti tárgyalása előtt Claudiu Lucaci kormányszóvivő úgy nyilatkozott, hogy a magyar féltől várják a javaslatokat arra, miként kerülhet vissza Románia nemzeti örökségéhez a Gozsdu-vagyon.