Robbanások Madridban - rengeteg halott

Több robbanás rázta meg Madridot csütörtökön a reggeli órákban. A jelentések szerint a spanyol főváros három különböző pályaudvarán történt detonáció. Az áldozatok száma egyre nő, a legutóbbi jelentések már 131 halottról és 400 sebesültről számolnak be.

Legalább 131 ember meghalt, és több mint 400-an megsérültek a Reuters legutóbbi jelentése szerint, amikor több detonáció rázta meg a spanyol főváros három pályaudvarát a reggeli csúcsforgalomban, reggel fél nyolc körül. A CNN és a BBC News eddig 62 halálos áldozatról számolt be.

A BBC jelentése szerint azon a vonaton, amely a városközpontban található Atocha pályaudvarra futott be Madrid Alcala de Henares nevű elővárosából, az eddigi hivatalos adatok szerint 29 ember vesztette életét. Az ingázókat szállító szerelvény két kocsiját darabokra szaggatta a detonáció. Ezen kívül két másik - a Santa Eugenia és az El Pozo - állomásról is jelentettek robbantásokat, előbbinél 18 utóbbinál 15 halálos áldozatról számoltak be eddig.

A spanyol mentők rögtönzött kórházat állítottak fel az Atocha pályaudvar közelében, hogy el tudják látni a sok sebesültet, akiket az elsősegély után buszokkal szállítanak kórházakba. A rendőrség kiüríttette az épületet. A szemtanúk elmondása szerint az Atochára befutó vonaton hatamas pánikot okozott a robbanás, az emberek fejvesztetten próbáltak menekülni, mindenfelé vérző áldozatok hevertek.

A robbantások okai egyelőre nem tisztázottak, a rendőrséget azonban már korábban készültségbe helyezték, mivel arra számítottak, hogy a vasárnapi általános választások előtt erőszakos cselekményeket követnek el baszk szeparatisták - jelentette a BBC News Online. Hivatalosan még egyetlen szervezet sem vállata a felelősséget a tettért.

ETA, Al-Kaida és "arab ellenállás"

Elképzelhető, hogy a baszk függetlenségért évtizedek óta erőszakos eszközökkel küzdő ETA szeparatista szervezet áll a merényletek mögött, amely a jelenleg is kormányzó konzervatív párt esélyeit akarja így csökkenteni a vasárnapi választásokon. A CNN arról ír, hogy az ETA ellen kemény kézzel fellépő - és ezt kampányában is hangsúlyozó - konzervatív párt a közvélemény-kutatások szerint jelentős támogatottságot élvez a spanyol választók körében. A spanyol pártok a robbanások hírére felfüggesztették választási kampányukat.

A spanyol kormány szerint egyértelműen az ETA a felelős a merényletért. Eduard Zaplana kormányszóvivő gyilkos bűnbandának nevezte a terrorszervezetet. Juan José Ibarretxe, a baszk regionális kormányzat feje pedig "söpredéknek" nevezte őket, szerinte "a demokráciát akarta felrobbantani" az ETA.

A szervezet felelősségéről szóló hivatalos nyilatkozatok ellenére egy szakértő azt állítja, hogy az al-Kaida terrorszervezet közreműködésével hajtották végre a merényleteket. Antonio Guch, a legtekintélyesebb spanyol belpolitikai szakértő szerint a baszk szeparatisták az al-Kaida segítsége nélkül nem tudták volna végrehajtani a terrorcselekményt.

Az ETA-hoz fűződő kapcsolatai miatt betiltott Batasuna baszk radikális párt vezetője "nem tudja elképzelni", hogy a madridi vonatrobbantásokat az ETA követte volna el. Arnaldo Otegi a robbantásokat az "arab ellenállásnak" tulajdonította.

Az ETA (Euskandi Ta Askatasuna - Baszk Haza és Szabadság) nevű baszk szeparatista szervezet Franco tábornok fasiszta diktatúrája alatt alakult 1959-ben, első gyilkoságát 1968-ban követte el. Az ETA létrejötte nagyban köszönhető a tábornoknak, akinek rezsimje brutálisan elnyomta a baszk kisebbséget, amely a Franco győzelmével végződő 1936-39-es spanyol polgárháborúban a köztársaságpártiakat támogatta.

Az ETA azonban azt követően is folytatta tevékenységét, hogy Franco 1975-ös halála után a demokratizálódó Spanyolország fokozatosan egyre nagyobb autonómiát biztosított a nemzetiségnek, saját iskolákkal, 1980-tól saját parlamenttel, rendőrséggel. Az 1990-es évek végéig elkövetett merényletekben összesen több mint 800 embert gyilkoltak meg és 70-et raboltak el, főleg katonákat és rendőröket. Az erőszakos cselekedetektől azonban a spanyol kormány sem riadt vissza, 1983 és 1987 között egy, a kormány által is támogatott titkos halálosztag 27 embert ölt és 30-at sebesített meg, többnyire ETA-tagokat.

A baszk terroristák azonban az 1990-es években egyre veszítettek népszerűségükből honfitársaik körében, és hiába kötöttek tűzszünetet a spanyol kormánnyal 1998-99-ben, a sokak által remélt békeszerződés nem jött létre. A népszerűségvesztést jelzi, hogy a 2001-es baszk parlamenti választásokon csupán 10 százalékot értek el az ETA-hoz valamilyen módon köthető pártok. Ezek egyikét, a Batasunát 2002-ben felfüggesztették, majd 2003-ban véglegesen is betiltották a spanyol hatóságok a terrorszervezethez fűződő, általuk azonban tagadott kapcsolat miatt.

A konfliktus fő oka, hogy a spanyol kormány csak három tartományt - Alava, Guipozcaya és Vizcaya - ismer el autonóm baszk területnek, míg a szeparatisták szerint még egy tartományt - Navarrát - is baszknak kell tekinteni, és ezzel, valamint három dél-franciaországi, baszkok lakta tartománnyal - Basse Navarre, Labourd és Soule - együtt önálló baszk államot kell létrehozni.

A demokrácia elleni hadüzenetnek nevezte az Európai Parlament (EP) elnöke a Madridban csütörtök reggel elkövetett robbantásos merényleteket. Pat Cox elrendelte, hogy a spanyol néppel való együttérzés jegyében az Európai Parlament épületein eresszék félárbocra a spanyol és az uniós zászlót.

Joschka Fischer német külügyminiszter aljas terrorcselekményeknek nevezte a madridi robbantássorozatot.

Silvio Berlusconi olasz kormányfő üzenetben tolmácsolta szolidaritását spanyol kollégájának, José María Aznarnak.

Az ENSZ emberi jogi főbiztossága Genfben adott ki közleményt a terrorcselekménnyel kapcsolatban, amely szerint a "terroristáknak tudniuk kell, hogy a madridiakhoz hasonló gátlástalan és szörnyű merényletekkel nem sikerül lerombolniuk a nemzetközi jog és az emberi jogok építményét, amelyet a nemzetközi közösség oly sok év óta épít" - jelentette az MTI.

Mádl Ferenc köztársasági elnök I. János Károly spanyol királynak, Medgyessy Péter kormányfő pedig spanyol kollégájának küldött részvéttáviratot a merénylet miatt.