Reménysugár Kassáról

Még mielőtt a jelenlegi kormánykoalíció a múlt szeptember végi választás nyerteseként hatalomra jutott, elsősorban a Robert Fico vezette Smer fő céljai egyértelművé váltak. Terveiknek megfelelően mielőbb igyekeztek megkaparintani a legfontosabb állami tisztségeket. Elsőként a rendőrségen végeztek durva nagytakarítást Matúš Šutaj Eštok újdonsült belügymiszter szinte kéjes örömmel bejelentett intézkedései révén. Ficóék egyúttal igyekeztek megnyirbálni az államfő jogköreit, ami bizonyos mértékig sikerült is nekik, és a Statisztikai Hivatal, valamint az országos egészségügyi felügyelet /NZCI) igazgatói székeibe saját pártkatonáikat ültették be, miután a parlamentben sebtében módosított kompetenciatörvény alapján megfosztották e két jogkörtől Zuzana Čaputovát. 

A kormánypártiak továbbra is igyekeznek megkerülni őt – most a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) vezetőjének kinevezésének ügyében –, miután az államfő bejelentette, hogy az erre a posztra jelölt Pavol Gašpar jelenlegi igazságügyi államtitkár – a bűnvádi eljárással szembesülő Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány fia – kinevezésének elbírálását az utódjára hagyja, aki június közepén váltja őt. Emiatt a kormány múlt csütörtökön azonnal titkosított határozatot fogadott el az SIS statútumának módosításáról. Így szerintük lehetővé válik, hogy a titkosszolgálat igazgatójának jogköreit ideiglenesen át lehet ruházni Pavol Gašparra, aki egyelőre igazgatóhelyettes lenne, amihez nem kell az elnök asszony jóváhagyása. Reményeik szerint a rövidesen sorra kerülő köztársaságielnök-választáson győztes Peter Pellegrini majd kinevezi őt igazgatónak. Több szakértő szerint a Čaputová kicselezésével próbálkozó ravaszkodásuk ugyancsak alkotmányos aggályokat vet fel. 

A legnagyobb visszhangot mégis az Alkotmánybíróság határozata váltotta ki. Ez a verdikt azt jelentheti, hogy egyelőre nem sikerül kihozni a börtönből főleg a Smer holdudvarához tartozó, jogerősen elítélt személyeket, s egyelőre nem tudják tisztára mosni a vád, illetve a gyanú alól a bűnvádi eljárások alanyait. Ugyanis az illetékes bírák az államfő, valamint két ellenzéki párt (PS, SaS) indítványainak egy részét elfogadva ideiglenesen felfüggesztették a módosított jogszabályban rögzített, csökkentett elévülési idő, továbbá a büntetési tételek enyhítésének alkalmazását, s egyelőre az igazságügy-miniszternek nem lesz joga az úgynevezett bűnbánókkal kötött, jogerőre lépett vádalkuk felülvizsgálatára sem. Egyébként a kormánypártiak a közvélemény felháborodása miatt szerdán a parlamentben visszaállították az erőszakos bűncselekmények eredeti elévülési idejét, tehát azok mégsem csökkennek. 

Ki időt nyer, életet nyer – tartja a közmondás. Ebben bíztak az alkotmányos normakontrollt kérők, akik egyelőre a csata egy részét megnyerték. Ám a politikai háborút a kormánypártiak nyilván folytatják, mert a céljaikat egyelőre nem érték el. Ebből a szempontból is rendkívül fontos, vajon a kerületi szintre száműzött eddigi speciális ügyészek végigvihetik- e a bűnvádi eljárásokat, ahogy a főügyész ígéri, vagy a kormánypárti igazságszolgáltatás elsumákolja-e a terhelő aktákat. 

Kételyeink ellenére a szerdai kassai döntésből némi reménysugár pislákol, amely alapján a jogállamot talán mégsem sikerül teljesen lerombolnia a kormánykoalíciónak. Főleg akkor, ha a taláros testületnek továbbra is lesz kurázsija értékközpontúan, és nem egyes politikai érdekeknek megfelelve dönteni.