Rábólintottak a bővítésre az írek

Írország mind a 42 választókörzetében az igen szavazatok kerekedtek fölül a szombati népszavazáson, amelyet a nizzai szerződésről tartottak. Az RTE, az ír rádió- és tv-társaság vasárnap késő délutáni adatai szerint az összesített eredmény 62,85 százalék az igen szavazatok javára. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament vasárnap délután, már a végleges eredmények ismertté válása előtt üdvözölte, hogy az ír szavazók jelentős többséggel hozzájárultak a nizzai szerződés ratifikálásához.

A részvételi arány az első adatok szerint valamivel magasabb volt, mint tavaly júniusban, a nizzai szerződéssel kapcsolatos első referendum alkalmával. Akkor az írek 34 százaléka ment el voksolni, és 54 százalékuk elutasította a szerződést. Most a részvétel 40 százalék feletti volt.

A szombati írországi népszavazás tétje az volt, hogy a 10 tagjelölt ország csatlakozhat-e az Európai Unióhoz 2004-ben. Ezek az országok: Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia. Írországnak ugyanis népszavazáson kellett elfogadnia a nizzai szerződést. Ez a dokumentum az unió tervezett intézményi reformjairól szól, és közvetve ez teszi lehetővé a tagjelölt országok csatlakozását. Az írek tavaly elutasították a nizzai szerződést.

A népszavazás előtti kampányban az ellenzék és külföldi aktivisták arról győzködték a bizonytalanokat, ha igennel szavaznak, a kibővített EU-ban elveszíthetik munkahelyüket, az ország pedig a függetlenségét. A kormánypártok azt próbálták elmagyarázni, szerintük mindez miért nem igaz. A kormány és a legtöbb politikai párt (a hét parlamenti képviselettel rendelkező politikai erőből négy) a nizzai szerződés mellett van. Szerintük Írország szégyene lenne, ha az EU-tagok közül egyedüliként nem ratifikálná a nizzai szerződést.

Az Európai Unió 2000. decemberi, nizzai csúcsértekezletén született megállapodás szerint fennmaradt a szavazategyenlőség a négy legnagyobb tagállam - Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország - között, mindegyik 29 szavazattal rendelkezik majd a miniszteri tanácsban. Magyarországnak 12 szavazata lenne a csatlakozás után. Az Európai Parlament létszámát a jelenlegi 626-ról 728-ra növelik majd. Az Európai Bizottságban minden tagállamnak - az újonnan csatlakozóknak is - egy-egy tagja lesz mindaddig, amíg a tagállamok száma el nem éri a 27-et.

Pat Cox, az Európai Parlament ír elnöke szerint ezek után az unió kibővítése már nem szenvedhet további késedelmet. Az írek tömegesen szavaztak igennel, s az eredmény azt mutatja, hogy "az egyetlen olyan EU-tagállam népe, ahol népszavazást kellett tartani, némi gondolkodási idő után a lehető legvilágosabb jelét adta annak, hogy most már nem lehet tovább halogatni Európa találkozóját a Történelemmel" - jelentette ki az elnök.

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnökének szóvivője nyilatkozott az eredményről, amelyet "rendkívül fontos fejleménynek" nevezett az EU-bővítés szempontjából. "Most már semmi kétség nem lehet afelől, hogy egyenesen haladunk a bővítés felé, amely azonban ennek ellenére sem tekinthető befejezett ügynek" - jelentette ki Jonathan Faull. Hozzátette, hogy még be kell fejezni a csatlakozási tárgyalásokat, végleges formába kell önteni a csatlakozási szerződést, majd még ezt is ratifikálnia kell valamennyi érintett országnak.

Graham Watson, az Európai Parlamentben képviselt harmadik legnagyobb pártcsoport, a liberális demokraták vezetője ugyancsak melegen üdvözölte, hogy "az ír nép elhárította az egyik utolsó akadályt is a bővítés útjából". A képviselő méltatta az "igen" melletti kampány szervezői, köztük Pat Cox óriási erőfeszítéseit, amelyek nélkül a referendum rosszul is végződhetett volna. "Az írek azonban ehelyett úgy döntöttek, hogy szavazataikkal Közép- és Délkelet-Európa népeire is kiterjesztik azokat az előnyöket, amelyekhez ők maguk is az uniós tagság révén jutottak" - állapította meg Watson.