Pénz, pozíció, könyöklés

Őry Péter és Menyhárt József valóságos számháborúba kezdett, alighanem az MKP tisztújító közgyűlésére gondolva, önmaguk pozíciójának erősítése érdekében. Esetleg a választási eredményért járó állami támogatás elosztása lebegett előttük, bár ennek módját az MKÖ három tagpártja előre szerződésben rögzítette. Netán pártjuk politikai izmait mutogatják még partnereiknek is. Ráadásul az MKP leköszönt elnöke lényeges változásokat javasol a párt irányításában és szerkezetében, amire természetesen joga van, csak 

ilyesmivel nem a közvéleményt kellene fárasztani, hanem először a tagsággal megvitatni.

Bármi is vezérelte őket, nem voltak körültekintőek. Ha valóban az egységes magyar politizálás kivajúdása a cél, akkor belső szakmai körökben érdemes aprólékosan megvitatni, hogy az MKÖ listáján induló három párt miként szerepelt, egyenként hány százalékkal járultak hozzá a végeredményhez. Mérvadóak a preferenciaszavazatok lehetnek, de azt képtelenség eldönteni, hányan voltak, akik az összefogást díjazva szavaztak a közös listára. Így egyértelmű következtetést nem egyszerű leszűrni, főleg mert több jelölt az MKP-ban kezdte közéleti tevékenységét, aztán az Összefogásban kötött ki. 

A számháborúsdi pedig feszültséget kelt a szövetségesek között, és csökkenti a támogatók táborát.

Az ügy kapcsán érdemes felidézni az ismert adomát, melyben ketten versenyeznek futásban. A győztes világgá kürtölte, hogy nyert. Vetélytársa viszont az mondta, ő lett a második, ellenfele pedig csak az utolsó előtti. Így lehet manipulálni az egyértelmű eredményt, de erre végképp semmi szükségünk.

Nyilvánvaló, hogy az MKP-nak van jelenleg is a legnagyobb szavazóbázisa, kiépített és működőképes hálózata. Ez pedig az égetően szükséges önösszeszedésünk szempontjából nagy felelősséget is jelent. Nem könyökléssel, kísérleti lufik eregetésével, s nem is a választási bizonyítvány félremagyarázásával, csörtetéssel kellene a pártelnöki és más posztokra pályázni, hanem az eddigi munka felmutatásával, amelyből kiderül, kik az áhított összefogást elősegítő személyek. Követendő az MKÖ magatartása. Értelmetlennek tartja a számzsonglőrködést, nyitott a célirányos párbeszédre. Ami életbevágóan fontos a remélt ötpárti magyar formáció elnökének és vezetésének kiválasztásában. Olvashattunk olyan véleményeket, hogy két év van a teljes magyar egység modelljének kimunkálására, mert akkor lesznek a megyei és az önkormányzati választások. Kapkodásra, fejetlenségre semmi szükség, de az idő mégis sürget, már csak azért is, mert a jelenlegi képlékeny belpolitikai helyzet akár előrehozott választásba is torkollhat: egyelőre ennek nem nagy az esélye, de mégsem lehet kizárni.