Óvszerrel vagy óvszer nélkül? Ez itt a kérdés!

A hír nem kacsa, a szervezők ezt igazolták is. A 444 hírportálnak az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke, Radácsi Kristóf azt írta: „Valóban igaz, hogy a gumióvszer »a nem kívánt terhesség és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzésében kulcsszerepet játszik«, azonban a mi meglátásunk szerint a szexuális kontaktus elkerülése egy fokkal eredményesebben tölti be ugyanezt a szerepet. A gólyatáborok szervezői ezt a táborban hangsúlyozzák, és fokozottan felhívják a gólyák figyelmét, hogy a tábor ideje alatt kerülendő a szexuális kontaktus.”

Egyértelmű, hogy egy egyetemi gólyatábor nem a „szex, a drog és a rock’n’roll” színtere, azonban mindez csak nagyon szigorú ellenőrzésekkel tartható be. Aki volt már gólyatáborban, az tudja, hogy a felhőtlen szórakozás és az ismerkedés magával hozhatja a pillanatnyi kémiát két ember között, s bizony „elkerülhetetlen” olykor egy-egy aktus. Felnőtt emberekről beszélünk jelenleg, tehát nem kiskorúak szabályozásáról. Az egyetemista korú fi atalok szexualitással kapcsolatos edukációjában nem feltétlen eredményes a tiltás, ugyanis mindenki jól tudja: a tiltott gyümölcs a legfinomabb. Ha valamit nem szabad, akkor még izgalmasabb, ha meg tudják csinálni valakinek a háta mögött (tisztelet a kivételnek).

Félreértés ne essék, nem az mellett kampányolunk, hogy most akkor egy egyetemi gólyatábor egy úgynevezett orgia legyen. Tapasztaltunk már olyat is, hogy az üdvözlő kisüsti mellé ingyen osztogatták az óvszert, ami egyfajta jelzésértékű gesztus a szexuális kapcsolat létesítésére. Ez sem jó pedagógia! A lényeg valahol az arany középút megtalálása, főleg egyetemistáknál, fiatal felnőtteknél, akik a jövő szülői generációját képezik.

A szexuális nevelés mindig kényes téma minden korosztályban, legyen szó alapiskoláról, középiskoláról, egyetemről vagy akár felnőttoktatásról. Nem sokan tudnak az intimitásról felhőtlenül, kendőzetlenül beszélni közönség előtt, kényelmetlennek érzik, mert úgy vannak vele, hogy ez „magánügy”. Azonban a nem kívánt várandósságok, a nemi betegségek szinte bárkit érinthetnek, s ha bekövetkezik a probléma, akkor már furán jön ki az, hogy „nekem senki nem mondta”, illetve „hát az ő problémája, miért nem vigyázott”... Kicsit ez olyan, mint az adóbevallás: senki nem mutatja meg, miként kell kitölteni, s azt sem mondják, hogy mikor kell leadni. Az oktatás és nevelés hiányosságai. S pont ezért nem helyénvaló a tiltás jelen esetben, mert attól, hogy valamit megtiltanak, mintha nem is létezne, még ott marad a probléma kezeletlenül.

Ha már egyetemről s egy egyetemi gólyatáborról beszélünk, ahol elméletileg vannak szakmai előadások is, akkor miért nem vonnak be szexuálpszichológusokat, akik útmutatást tudnak adni a fiataloknak a felelőtlen együttlétekről, a biztonságos intim kapcsolatokról, a betegségekről és a nem kívánt várandósságról?! Mondjuk ezt vissza lehetne vetíteni egészen akár általános és középiskolai szintre, hogy a nemi életről beszélgetni kellene, s nem lennének ilyen problémák, de valószínű egyszerűbb a szemellenző felvétele, s akkor mintha nem is lenne, elmegyünk mellette. A helyzet az, hogy mára a sok szemellenzőségnek köszönhetően egy olyan szintre fajult a fiatalok szexuális élete, hogy egyesek már a húszas éveik elején kiégtek az intimitásban. A BME húzása valószínűleg ismét egy rossz kommunikációs forma, lehetne ezt jobban is csinálni, de nehéz a társadalmi szemléleten változtatni…