Orosz szivárgás

A 2017-es kutatás folytatása megállapítja, hogy a kremli ellenséges műveletek hónapról hónapra bátrabbak. Az európaiak azt tapasztalják, hogy egyre többször próbálnak meg beavatkozni belpolitikai ügyeikbe. Ugyanakkor pozitívum, hogy több nyilvános politikai vita zajlik a hibrid hadviselés veszélyéről, a közösségi média felelősségéről, ahogy a médiajártasság szükségességét is széles körben fölismerték.

A jelentés egyik fő célja összegezni, hogyan reagálnak az egyes tagországok az orosz felforgató próbálkozásokra, és egy átfogó, összehasonlító áttekintést nyújt, miközben hangsúlyozza, hogy az ilyen típusú tipológiákra építő tanulmányok nem térhetnek ki a helyi sajátosságokra – jelen esetben az EU 28 tagállamára.

Három értékelési kategóriát alakítottak ki: elismeri-e az adott ország a fenyegetést; hogyan reagál a kormány a veszélyre, milyen válaszlépéseket tesz; a hírszerző szolgálatoknak milyen lépései ismertek nyilvánosan. A jelentés alapján Cipruson és Görögországban a legrosszabb a helyzet – a két ország tulajdonképpen kollaboránsnak minősül. A kormánypolitikusok együttműködnek a Kremllel, vagy meggyőződésből, vagy opportunista módon elősegítik az orosz befolyás terjesztését. A hírszerzés ezekben az országokban azok ellen dolgozik, akik az idegen befolyás ellen próbálnak tenni.

A második kategóriába tartoznak a befolyásolási kísérleteket és fenyegetést tagadó államok, Magyarország és Ausztria is ebbe a csoportba tartozik. Középen állnak a határozatlanok, a habozók, akik megpróbálnak tenni a dezinformáció és a befolyásolási próbálkozások ellen. Szlovákia – mások mellett – Horvátországgal és Belgiummal ebbe a kategóriába került, ezekben az országokban szervezetten is fellépnek a fenyegetés ellen. A jelentés külön kiemeli Andrej Kiska államfő szerepét, aki többször hangsúlyozta a veszély mértékét. Továbbá a „Mi vagyunk a NATO” kampányban is aktívan részt vett Szlovákia. A pozitív előjelű változások rész pedig Szlovákiával kapcsolatban kiemeli, hogy az ország szorosan együttműködik az EU-val és a NATO-val, különös tekintettel a dezinformáció elleni védekezésre és a kibervédelem megerősítésére.

A fenyegetésre ráébredő negyedik csoportba tartozik például Franciaország, Németország, Csehország – ezek az országok a külföldi befolyás ellen konkrét intézkedéseket hoztak. A teljesen ellenállók komolyan veszik a fenyegetést, a kormányzat minden szintjén intézkedéseket hoztak, ezek az országok: az Egyesült Királyság, Svédország, Észtország, Lettország és Litvánia.

A Kremlinwatch jelentés alaposan feltérképezi az orosz befolyásolási kísérleteket, a dezinformációt, a hibrid hadviselést és a propaganda jelenlétét az EU tagországaiban. Az európai egység megőrzését szolgálja a külföldi befolyás monitorozása.