<p>A mérleg egyik nyelvén három kilogramm műanyag robbanószer, egy detonátor, több puska, két géppisztoly, 400 golyó. Összesen annyi fegyver, amennyit állítólag egy háromfős terrorista akcióhoz használnának. A másikon egy 61 éves öregember. Hogy egyenlíthető ki a kettő? Egyáltalán, mi köze az egyiknek a másikhoz?</p>
Öreg ember nem vén ember?
A 61 éves Bozsidar Sztanislyevics beismerte, hogy övé az a kisebb fegyverarzenál, amit Szerbia elnökének látogatása előtt egy nappal találtak egy ünnepi összejövetel helyszínén Banja Lukában. Történt, hogy Borisz Tadics államfő szinte az egész szerbiai államvezetéssel egyetemben hétfőn megjelent a boszniai Szerb Köztársaság létrejöttének huszadik évfordulójára rendezett ünnepségen, de ez a nap nem ezért kerül be a történelemkönyvekbe – ha bekerül –, hanem azért, mert a jelek szerint meg akarták ölni a szerb államfőt a Borik Sportcsarnokban.
Amikor megtalálták a fegyvereket, Sztanislyevics (a több éve ott dolgozó, büntetlen előéletű gondnok) önként jelentkezett a rendőrségen egy nehezen hihető történettel. Azt mondta, övé a fegyverarzenál, amely állítólag még a háborúból maradt rá, vevőt akart találni a cuccra, de nem merte azt otthon tartani. Ez a mese több sebből vérzik – például olyan hangtompítót találtak a helyszínen, amilyet a kilencvenes években még nem is gyártottak. De ha kiderül, hogy igazat mondott, akkor a közvélemény most megismerhette Banja Luka egyik legostobább lakosát.
Az egyik szerb napilap felvázolta a lehetséges forgatókönyvet: egy ember foglalkozik a robbanószerrel, pánikkeltésre használja azt. A kisebb robbanás(ok) okozta zűrzavarban a másik kettő (egy mesterlövész és egy gépfegyveres) pedig kénye kedvére lelőhetett volna akárkit a teremben. A fegyverek a közvetítőfülkében voltak, onnan jól belátható az egész terem és a benne levők is.
Folyik még a nyomozás, de a találgatás is. Az öreg kihallgatása három napig tartott, terrorizmussal vádolják, keresik a lehetséges bűntársait, több alvilági személy neve röpköd az újságokban. Sztanislyevics eredeti meséjét úgy látszik, senki sem hiszi el.
A mérleg nyelvéhez visszatérve: az „agg terrorista” oldalán kell lennie még valakinek, valaminek. Kiderülhet, hogy valamelyik alvilági vezető pénzelte az akciót, csak valahol homok kerül a gépezetbe. Így már valamelyest kiegyenlítődne a bizonyos mérleg bizonyos nyelve. Nem ez lenne az első ilyen eset, Zoran Gyingyity egykori miniszterelnök gyilkosai is alvilági körökben jól ismert spílerek voltak.
2012 eddigi hozadéka: új év, régi módszerek.
Vígi Zoltán; a szerző a vajdasági Magyar Szó munkatársa
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.