Orbán király akart lenni

Saját kardjába dőlt Orbán Viktor, legalább is az európai lapok többsége szerint, amelyek kiemelten foglalkoztak a magyarországi választások második fordulójával. A lapok kiemelik, hogy nem sikerült a magyar miniszterelnöknek tompítania a róla kialakult ellentmondásos képet, így nem tudta meggyőzni politikájának helyességéről a magyar választópolgárok többségét. A választási kudarc okaiként ezúttal is a nacionalizmust és a túlzó arroganciát jelölték meg. Az új szociálliberális kormányra egyfajta feszültségcsökkentő szerep vár, amelyiknek egyúttal le kell vezényelnie az EU-csatlakozást.

A Die Presse című konzervatív osztrák napilap tudósítója, Bognár Péter kiemelte a rendkívül magas részvétel tényét, valamint azt, hogy az MSZP számíthat az SZDSZ támogatására, míg az eddig kormányzó Fidesznek nincs partnere, mivel az FKGP és a MIÉP nem jutott a parlamentbe. "Orbán Viktor kormányfő rendkívül agresszív választási kampánnyal próbálta megfordítani az első forduló eredményét, és szerzett is szavazatokat, de nem eleget ahhoz, hogy tovább kormányozhasson. Medgyessy Péter, az előre láthatólag következő magyar miniszterelnök a piacbarát gazdaságpolitika mellett áll ki, s a tőkeadó csökkentését, az állami részesedések eladását, az uniós csatlakozás előre vitelét, valamint az Orbán által polarizált Magyarország egyesítését helyezte kilátásba" - írta Bognár, s megállapította: a választások ezúttal is kormány- és hatalomváltást hoztak Magyarországon.

A Der Standard című liberális lap megállapítja: a Fidesz ugyan szűken megnyerte a második választási fordulót, és relatív többséget szerzett, de Orbán számára, aki agresszív kampánnyal próbálta megfordítani az eredményt az első forduló után, a nap mégis keserű vereséggel végződött. Medgyessy a szemére vetett hiányosságokból tőkét tudott kovácsolni az utóbbi hetekben, nyugalmával szerzett támogatást, s azzal az ígérettel, hogy tízmillió magyar miniszterelnöke akar lenni, ami a magyaroknak a jelek szerint jobban tetszett, mint Orbán Viktor harckészsége.

A hétfői cseh lapok nagy terjedelemben, már az első oldalaikon foglalkoznak a magyar választás eredményével megállapítva, hogy minden valószínűség szerint Medgyessy Péter lesz Magyarország új kormányfője. A Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap rámutat: a választások, főként a kormányzó jobboldal kampányának következtében, nagyon mélyen megosztották a magyar társadalmat, s ezért az új kormánynak nagyon nehéz dolga lesz. Az egyik legfontosabb feladata pedig mindenképpen a társadalmi béke helyreállítása kell hogy legyen. Az újság szerint az "új balközép kormánynak csökkentenie kellene a Budapest, Prága és Pozsony között kialakult feszültséget, amelyet Orbán Viktor Benes-dekrétumok érvénytelenítését megcélzó követelése idézett elő".

A liberális Mladá Fronta Dnes "meglepőnek" minősíti a szocialisták győzelmét, s úgy véli, hogy a választók vasárnap nagy elszántsággal járultak az urnákhoz. A konzervatív Lidové Noviny szerint a szocialisták programszerűen mint "nyugodt erő" léptek fel, amelynek nem érdeke a társadalom megosztottsága, a szomszédokkal való viszály, hanem azon vannak, hogy az országban normális pluralista politikai rendszer és piacgazdaság legyen.

A francia elnökválasztás vasárnapi első fordulójának politikai földrengést okozó sokkhatása szinte teljesen kiszorította a párizsi lapok oldalairól a magyar választási eredmények elemzését. A La Tribune gazdasági szaklapnak és a baloldali Libérationnak a magyar baloldali ellenzék győzelmét tényszerűen rögzítő pár soros híre mellett egyedült a konzervatív Le Figaro szentelt rövid cikket a magyarországi választások döntő fordulójának, és a "nyugodt erő" címmel rajzolja meg Medgyessy Péter politikai portréját. A mértékadó jobboldali lap megállapítja, hogy a szocialisták a hivatalából távozó konzervatív koalíció ádáz ellenállása dacára képesnek bizonyultak megszerezni a győzelmet. Idézte Kuncze Gábort, aki a 10 mandátumos többség elérésekor kijelentette, hogy "megtörtént a kormányváltás".

A Figaro Medgyessyről, a leginkább reformpárti kelet-európai kommunista párt hajdani központi bizottsági tagjáról megemlíti, hogy egyike volt azoknak, akik kidolgozták a piacgazdaságra való átállás egyik előfeltételét megteremtő adóreformot, majd Horn Gyula kormányában pénzügyminiszteri funkciót töltött be. Szociáldemokrataként jellemzi, aki kampányát a szegények és gazdagok közötti szakadék áthidalásának ígéretére építette és megkezdte az MSZP átmodellezését. Példaképének tekinti a brit Tony Blairt, aki a nyugat-európai vezetők között az elsők egyikeként gratulált győzelméhez.

A Financial Times hétfőn Orbán pártja veszít vonzerejéből a konzervatív magyar szavazók körében címmel közölte budapesti tudósítója jelentését a Fidesz "rendkívüli politikai utazásáról". Eredmények vagy akár csak előrejelzések híján Robert Wright a párt eddigi 14 éves történetére tekint vissza a brit gazdasági napilap kontinentális kiadásában megjelent írásában. A szerző szerint a fiatal demokraták sok időt töltöttek azzal, hogy megpróbálják egységbe kovácsolni a sokszínű és széthúzásra hajlamos magyarországi jobboldalt, és ezzel kétpárti rendszert hozzanak létre. E törekvésük azonban azzal az eredménnyel járt, hogy kevés szövetségesük maradt azok közül, akik az 1998-as választások második fordulójában jelöltjeik visszaléptetésével győzelemre segítették a Fideszt - írja a Financial Times.

A szocialisták legyőzik a populista Orbánt a magyar választásokon címmel a The Independent című brit liberális napilap brüsszeli tudósítója elemzi a magyar parlamenti választásokat. Az Orbán Viktor és Medgyessy Péter fényképével illusztrált cikk rámutat: Orbán Viktor energikus kampányfinise ellenére szocialista riválisai és azok szövetségesei tőkét kovácsoltak a két héttel ezelőtti első fordulóban szert tett sikereikből, és csekély arányban, 10 mandátummal nyerik a választásokat. A szocialisták jelöltje, Medgyessy Péter, szövetségre lépve a szabaddemokratákkal, valószínűleg ismét megalakítja a kilencvenes évek közepének kormánykoalícióját. A nem hivatalos eredményeket ismertetve a cikkíró megállapítja, hogy bár a Fidesz jelentősen megerősödött az első forduló veresége nyomán, "a várható végeredmény fájó vereség lesz a 38 éves Orbán számára, aki Magyarország első újraválasztott vezetője kívánt lenni a kommunizmus 1989-es összeomlása óta. Az új miniszterelnökre valószínűleg úgy emlékeznek majd, mint arra a személyre, aki feltéve a koronát Magyarország gazdasági sikereire, 2004-ban beviszi országát az Európai Unióba."

A szerző emlékeztet arra, hogy "az Oxfordban tanult, templomba járó, négygyermekes Orbán Viktor kormányfőként vezényelte le országa NATO-ba való belépését. Agresszív retorikája azonban megkongatta a vészharangokat a pénzpiacokon, és értetlenséget okozott európai diplomaták körében. A miniszterelnök azzal vádolta meg ellenfeleit, hogy a nemzetközi tőke kezében vannak. Nacionalista feszültséget szított Magyarország néhány szomszédjával, eközben a szélsőjobboldallal flörtölt.

A Die Welt német konzervatív lap tudósítója, Boris Kalnoky szerint a két ellenfél összefogása láttán Orbán pártja csak a vidéki lakosság mozgósításában bízhatott. Az első fordulóénál is magasabb részvételi arány igazolta taktikáját, még ha a végén hiányzott is néhány mandátum a sikerhez.

A Deutschlandfunk rádió munkatársa kiemelte: Magyarországot szocialisták és liberálisok koalíciója vezetheti be a közeljövőben az Európai Unióba. Idézte Medgyessy Péter kijelentését, aki azt vetette Orbán szemére, hogy kormányzása és a kampány alatt két táborra osztotta a társadalmat. Fidesz-politikusok nemzeti hangú kijelentései külföldön is feltűnést keltettek - tette hozzá a tudósító. Egyúttal annak a nézetének adott hangot, hogy a gazdaságpolitika terén az új kormány folytatni fogja elődjének számos kezdeményezését, jobban ügyelve mindazonáltal az igazságosság elvére.

Az olasz Corriere della Sera szerint Orbán Viktor, aki a fővárosban vereséget szenvedett, az ország nyugati megyéiben teljes győzelmet aratott agresszív, populista hangnemével, a gonosz megtestesítőiként jellemezve a volt kommunistákat. Az erőfitogtató miniszterelnök azzal vádolta ellenfeleit, hogy megszorító pénzügyi intézkedésekre és jelentős áremelésekre készülnek. A tudósítás szerint a főváros ismételten "tiszteletlenül" bánt Orbán Viktorral, aki gáncsoskodással teli háborút folytatott Budapest polgármestere, Demszky Gábor ellen.

A La Repubblica tudósítója úgy véli: a mostani választási eredmény a váltógazdálkodás rendszerét erősíti Magyarországon. A balközépre hárul most a feladat, hogy bevigye az Európai Unióba ezt a virágzó országot, de újra egységbe kell forrasztania a mérgezett légkörű választási kampány által kettéosztott társadalmat. Orbán csomagol, de a rossz nyelvek már úgy nevezik őt: "az ember, aki király akart lenni". Budapesten azt mondják: a minisztériumokból már hallatszik az iratmegsemmisítő berendezések zúgása, a távozók igyekeznek még a baloldal partraszállása előtt eltüntetni a kompromittáló dokumentumokat. Az olasz lap tudósítója a szocialisták véleményét idézve emlékeztet, hogy Orbán Silvio Berlusconi embereként irányította gyűlöletkampányát. Számos ötletet vett át a mai olasz miniszterelnöktől. Ilyen a "Hajrá Magyarország!" felkiáltás (a Forza Italia! mintájára). Analógiát mutat a stílus, az óriásképernyők alkalmazása, a nemzeti zászló pártpolitikai célokra való felhasználása, a szemfényvesztés, a médiabeli koreográfia, valamint az a szemlélet, hogy a sportot konszenzusteremtő tényezőnek, a pártot vállalatnak, a kormányt pedig e vállalat igazgatótanácsának tekinti, amely a parlament feje felett dönt - írja a La Repubblica.

(MTI – stop!)