Nyugatra viszik a magyar lányokat az emberkereskedők

Ausztriába, Olaszországba és Franciaországba viszik elsősorban az emberkereskedők azokat a magyar lányokat, akik jól fizető állás reményében külföldi állásajánlataikra jelentkeznek. A becsapott lányokat kint prostitúcióra kényszerítik. A rendőrségen hamarosan külön részleg foglalkozik majd az emberkereskedelemmel. Az ENSZ nyilvántartásában az emberkereskedelem szempontjából Magyarország a legveszélyeztettebbek közé tartozik. A televíziók várhatóan hamarosan bemutatják az ENSZ nőkereskedelem ellenes televíziós kampányát.

Vidéki, iskolázatlan fiatalok az áldozatok

Magyarország az emberkereskedelem minden vonatkozásában érintett: az első tíz tranzitország között van, valamint célországként és származási országként is magas rangsorolást kapott az ENSZ nyilvántartásában. Magyarországról főleg Nyugat-Európába (Ausztriába, Olaszországba, Franciaországba), valamint az Egyesült Államokba, Japánba, Kanadába és Izraelbe visznek nőket, főként szexuális kizsákmányolásra. Ide pedig Ukrajnából, Oroszországból, Romániából, Szerbiából és Kínából érkeznek. Tranzitországként jellemző, hogy a Magyarországon keresztül utaztatott nők itt kapnak hamis okmányokat.

Az uniós csatalakozás hatására Magyarország egyre inkább célországgá válik, kevésbé lesz jellemző, hogy innen visznek külföldre lányokat. A változásra reagálni kell minden érintett hivatalnak és szervezetnek - mondta Budapesten Kristiina Kangaspunta, az ENSZ emberkereskedelemmel foglalkozó munkatársa, aki azt is hozzátette: az emberkereskedő hálózat legtöbb tagja a közép-kelet-európai régióból származik. Utánuk az ázsiai és a nyugat-európai emberkereskedők vannak legtöbben.

A magyarok - sok közép-kelet európaihoz hasonlóan - a jobb megélhetés reményében jelentkeznek olyan hirdetésekre, melyek jól fizető külföldi munkát ígérnek. 18-25 év közötti, első sorban falvakból származó, iskolázatlan, gyakran idegen nyelvet sem beszélő nők az érintettek - mondta Hegedűs András, a Belügyminisztérium bűnmegelőzési helyettes államtitkára. A csapdába esett fiatalokat később bezárják, elveszik az útlevelüket és dolgoztatják őket, főként prostituáltként. A helyettes államtitkár szerint a megelőzésben fontos lenne, hogy "egészséges gyanakvás" alakuljon ki mindenkiben, aki külföldi állásajánlatot mérlegel. Az emberkereskedelemmel a jövőben egy tíz fős részleg foglalkozik majd a rendőrségen belül - mondta Hegedűs.

A televíziók várhatóan hamarosan bemutatják az ENSZ nőkereskedelem ellenes televíziós kampányát. A két 45 perces klipet, melyben az emberkereskedők csapdájából sikeresen megmenekülő nőket mutatnak be, negyven országban sugározzák majd az adott ország nyelvén feliratozva és egy helyi segélyhívó szervezet számát feltüntetve. A magyar verzión a Nők a Nőkért az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) száma látható.

Növekszik az emberkereskedelem Közép-Európában

Az emberkereskedelem egyre nagyobb mértékű Közép- és Kelet-Európában és a volt Szovjetunió terültén. Az emberkereskedelem legfőbb célja a szexuális kizsákmányolás, de a gyerekek kereskedelme és munkára kényszerítése is riasztóan növekszik. A CIA felmérése szerint évente 45-50 ezer nőt és gyereket csalnak ki az Egyesült Államokba, hogy ott prostitúcióra, fizikai munkára, cselédségre kényszerítsék őket. A Nepálból származó lányokat - akiknek többsége 18 év alatti - indiai bordélyházaknak adják el fejenként körülbelül ezer dollárért. A férfiak esetében kevésbé jellemző az emberkereskedelem, de az információ is kevesebb róluk, mert az ezzel a területtel foglalkozó civil szervezetek többsége a nők és gyerekek védelmének érdekében jött létre.

A külföldre csábított lányok útleveleit elveszik, és munkára kényszerítik őket. Általában azzal zsarolják őket, hogy ha nem engedelmeskednek, értesítik a szüleiket arról, hogy hová szöktek, és mivel foglalkoznak külföldön. De az is előfordul, hogy azt mondják nekik, veszélybe kerül a családjuk, ha nem hajlandók azt csinálni, amit az emberkereskedők mondanak. Az emberkereskedők kihasználják azt is, hogy a szerencsétlenül járt fiatalok félnek az idegen ország hatóságaitól, mert tudják, hogy illegálisan tartózkodnak ott.

Az ENSZ szerint ahhoz, hogy leleplezzék emberkereskedőket, a csapdába esett nőket, gyerekeket valóban áldozatként kell kezelni, segítséget nyújtani nekik és nem az illegális tartózkodásuk miatti büntetéssel fenyegetni őket. Ennek érdekében több országban is működnek úgynevezett "Shelter" (menedék) intézmények, ahol ideiglenesen tartózkodhatnak, és segítséget kaphatnak. Magyarországon - a nyugat-európai és a környező országokkal ellentétben - nincs ilyen intézmény.