Nyugat-Európában jobban élnek a nyugdíjasok

Egészen más gondok foglalkoztatják az időskorúakat Nyugat-Európában, mint az Unióhoz újonnan csatlakozott államokban. Erre a számunkra egyébként nyilvánvaló következtetésre jutottak svéd kutatók, akik vizsgálataik eredményét egy Svédországban ma kezdődő szemináriumon teszik közzé. A nagy uniós kutatási programban öt államban: Angliában, Németországban, Svédországban, Lettországban és Magyarországon kétezer, 75 és 89 év közötti embert kérdeztek a kutatók életkörülményeikről, gondjaikról. Közülük kétszázzal mélyinterjút is készítettek.

Nyugat-Európában a lakás minőségéről beszélnek az emberek és arról, mennyire fontos, hogy minél tovább saját otthonukban élhessék életüket. Az új tagállamokban az idősek legnagyobb gondja a megélhetés. Míg az egyik, a szerencsésebb nyugati oldalon küszöbök, liftek, automatikusan nyíló ajtók és fogódzkodók képezik a vita tárgyát, Kelet-Európában a víz- és gázszámla, a gyógyszerek, az ennivaló a nagy probléma. Nem is tudták a mélyinterjúk egy részét a szokásos módon lebonyolítani, mert Lettországban és Magyarországon sok idős embernek nincs telefonja.

Mellesleg, nem értették az élet minőségére vonatkozó kérdések jó részét, amelyeket persze a svéd kutatók állítottak össze, mert olyanok foglalkoztatták őket, hogy nem fognak-e holnap megfagyni vagy biztosak lehetnek-e abban, hogy lesz villany a lakásban.

Különösen Lettországban volt nehéz a kérdezők dolga, mert sok öreg nem is akarta beengedni őket a lakásba, attól féltek, hogy kirabolják, vagy leütik őket. A nyugat-európai idősek, mint említettem, minél tovább otthon szeretnének maradni, és amikor már nem tudják elhagyni a lakást, rádión, tévén keresztül tájékozódnak arról, hogy mi történik a világban és ismerőseikkel telefonon tartják a kapcsolatot.

A tanulmány legérdekesebb megállapításai abból a részből származnak, amikor megvizsgálták az idősek lakását, hogy azok milyen életkönnyítő berendezésekkel vannak felszerelve, és ezeket összevetették a lakók fogyatékosságával. Az, hogy a lakás mennyire volt az idős ember szükségleteinek megfelelően átalakítva, például küszöbök eltávolítása kerekesszékben ülőknek vagy fürdőszoba átépítése és hasonlók, kihatott a lakó egészségi állapotára. Pontosabban, mennél jobban alkalmazkodott a lakás az idős ember szükségleteihez, az annál egészségesebbnek bizonyult.

A következtetés adott: ha kicsit többet költenénk az idősek lakáskörülményeinek javítására, csökkenthetnénk az egészségügyi kiadásainkat. Vagy, mint ahogy azt a kutatást vezető Susan Ivasson mondta: mi magunk is megdöbbentünk, mennyire egyértelmű a kapcsolat a lakás minősége és a benne lakó idős ember egészsége között. És következtetéseinkkel szeretnénk segíteni a kelet-európai országokat jóléti intézményeik fejlesztésében.