Nyakunkon az elnökség

A soros elnökséget megelőző fél év hagyományosan a felkészülésé. Bár a színfalak mögött már zajlanak az egyeztetések, a szlovák kormány vajmi keveset árul el azzal kapcsolatban, mit is szeretne tenni júliustól. Az ET elnöki pozíciója ugyanis nem pusztán formális: az az ország, amelyik éppen soron van, hatással bír az EU szerveinek és tagjainak találkozóira, azok ütemezésére, témáira. Másképpen megfogalmazva: segíthet egyes ügyeket napirenden tartani, és ezzel karaktert adhat a saját időszakának. De vajon milyen arca lesz a szlovák időszaknak?

Ezt már csak azért is nehéz megmondani, mert a jelenlegi kormány kétarcú játékot játszik Brüsszellel. Fico miniszterelnök idehaza keménykedő énjét mutatja, a menekültek ügyében például perre ment az EU-val. Amikor pedig Brüsszelben van, akkor a híresen kompromisszumképes, jó közvetítő szerepében tetszeleg. Megint csak a menekültek ügyében: nem véletlenül fogadott be az ország átmenetileg pár száz menekültet Ausztriából önkéntesen. És nem véletlenül érkezett hozzánk az a 150 iraki keresztény, akiknek a sorsa még ma is rendezetlen. De hogy más példát említsek: az ukrajnai válság esetében Fico a belföld felé már-már oroszbarát álláspontokat fogalmazott meg, miközben uniós partnerei felé a hírek szerint nyugatorientált arcot mutatott. Nem véletlen, hogy a válság hevében Fico neve többször felmerült, mint lehetséges közvetítőé.

A dolgot tovább bonyolítják a márciusi választások. Bár a Smer nyilván azzal számol, hogy továbbra is kormányon marad (vagy egymaga, vagy valamiféle koalíciós partnerrel), azért nagy a különbség a valószínű és a biztos között ezen a téren.

Így ma még alig látni valamit abból, mi lesz a szlovák soros elnökség ambíciója. Probléma pedig van elég. Ott van rögtön a menekültválság. Vajon a szlovák EU-elnökség a közös fellépés, vagy pedig a tagállami széthúzás irányába tereli majd az eseményeket? Vajon a szlovák kormány képes lesz kihasználni azt, hogy Miroslav Lajčák külügyminiszter személyében ismert Balkán-szakértő áll a rendelkezésére? Vajon Pozsony reagál-e majd arra, hogy a keleti határa mentén még mindig háború van, vagy nem veszi fel ezt a fonalat? Fontos kérdések, mégis, a kampányban alig esik szó róluk. Nem tudjuk, hogy a pártok kormányra kerülve mit szeretnének kihozni a soros elnökségből. Pedig nem ártana számon kérni a felkészültségüket e téren, hiszen összeurópai jelentőségű dologról van szó.