Nem panaszolhatnak a Kossuth téri demonstrálók

Nincs panaszjoga a Kossuth tér rendőri lezárása ügyében az ott tüntetni kívánóknak, ám ennek oka szabályozási hiányosság - mondta ki a Fővárosi Bíróság jogerősen a Deport '56 kontra ORFK közigazgatási perben kedden. Az eljárás előzménye, hogy 2006. október 23-án a BRFK személyi és létesítménybiztosítási intézkedéssel lezárta a Parlament előtti teret, hivatkozva többek között az '56-os forradalom fél évszázados évfordulójának méltó megünneplésére, illetve a törvényhozás zavartalan működésére. Szerdahelyi Szabolcs, a Deport '56 elnöke 2006. december 9-re tüntetést jelentett be a Kossuth térre, ehhez azonban a budapesti rendőrfőkapitány nem járult hozzá. A civil szervezet vezetője ezután kérte a budapesti főkapitánytól a korlátozás felülvizsgálatát, illetve feloldását. Gergényi Péter a panaszt elutasította, az ellene benyújtott fellebbezés nyomán pedig az ORFK részben megváltoztatta a budapesti főkapitány döntését, mert a lezárás határozatlan időre szóló meghosszabbítását nem tartotta indokoltnak. Szerdahelyi Szabolcs ezután fordult a közigazgatási bírósághoz a rendőrségi határozatokkal szemben. A Fővárosi Bíróság kedden jogerősen megsemmisítette a két rendőrségi döntést, és új eljárás lefolytatására utasított, melyben a felperesi panaszt az alperesnek "érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítania". Az ítélet indoklása szerint egyfelől a rendőri intézkedés elleni panasz benyújtásának egyik alapvető feltétele, hogy fizikai tevékenységben nyilvánuljon meg a kifogásolt intézkedés, erre azonban jelen ügyben nem került sor. Továbbá a vitatott rendőri döntések belső utasítások, melyek ellen nincs helye külön jogorvoslatnak. "A bíróság álláspontja szerint ugyanis a felperesi érvelés elfogadása azt vetítené előre, hogy bármely rendőri belső utasítással szemben bárki jogorvoslattal élhetne. Egy ilyen jogértelmezés - azon túl, hogy nincsen jogszabályi alapja - a rendőrség működését olyan mértékben érintené, mely a rendőrségnek az alkotmány 40/A paragrafus (2) bekezdésében rögzített kötelezettségének a teljesítését gátolná" - írták. Ezért a bíróság szerint a rendőrség helytelenül járt el, amikor a panaszt egyáltalán érdemben vizsgálta. Ugyanakkor a bíróság kitért arra is, hogy "messzemenőkig" osztja a Gönczöl-bizottság jelentésének azt a Halmai Gábor alkotmányjogászt idéző részét, mely szerint "az pedig a törvényi szabályozás pótlandó hiányossága, hogy a rendőrfőkapitány lezárást elrendelő döntése nem minősül közigazgatási határozatnak, és jogorvoslattal nem támadható meg".