Nagy durranás?

Másnap reggel viszont újragondolva az egészet talán még egy kicsit hálásak is vagyunk, hogy nem hagyta a helyzetet kritikussá fajulni. Megspórolt nekünk egy csúnya fejfájást.
Valami hasonló a jegybank szerepe a hitel-bonanza időbeni megfékezésében. Miről is van szó? 
Tekintsünk vissza a pénzügyi válság kezdetére. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a krízis egyik fő oka az amerikai háztartások túlzott eladósodása volt. Szlovákiában a háztartások 2008 őszén nagyjából 12 milliárd euróval tartoztak a pénzintézeteknek. Ebből 8 milliárd volt a jelzáloghitel. Válság ide vagy oda, a kölcsönfelvétel nálunk azóta is kozmikus sebességgel haladt. A legutóbbi adatok szerint most a háztartások tartozása több mint 37 milliárd euró, amiből az ingatlanokra felvett hitel 29 milliárd. Több mint háromszor annyi, mint tíz éve! Két fontos kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Mi az oka a hitel-léggömb ilyen mértékű felfúvódásának? És mit lehet tenni az érdekeben, hogy a lufi ne durranjon szét, hanem inkább fokozatosan eresszen le? 
Véleményem szerint a háztartási hitelek magas növekedésének három fő oka van. Az első a kínálati oldalon keresendő. A szlovák bankrendszert közvetlenül nem érintette a pénzügyi válság, így elég tőkével rendelkezett a hitelbővítéshez. A másik két ok a keresleti oldalon található. Az utóbbi néhány évben jól teljesített a gazdaság, a munkapiaci mutatók felfelé íveltek. A foglalkoztatottság és a bérezés is átlagon felüli ütemben nőtt. Mindez megmutatkozott a háztartások jövedelmén, ami az egyik kulcsfontosságú paraméter a hitelfelvételnél. A másik keresleti tényező a kamatokban rejlik. Tíz évvel ezelőtt a jelzáloghiteleken átlagosan 6,5 százalékos kamat volt. Mostanra ez másfél százalékra csökkent, így alacsonyabbak lettek a törlesztőrészletek, ami szintén elősegítette az egyre nagyobb eladósodást.

Sokakban felmerülhet a kérdés, miért baj az, ha a fiatalok kölcsönből lakást vagy házat vesznek? Hiszen erre van a bankrendszer, nem?

Ez teljes mértékben igaz addig a pontig, amíg a hitelek növekedésének mértéke nem veszélyezteti magukat a családokat vagy a bankrendszer egészét. Ehhez a mennyiség mellett meg kell vizsgálni a kölcsönök minőségét is. Tehát, hogy mekkora a veszélye annak, hogy a háztartások nem tudják majd fizetni a törlesztőrészleteket, például azért, mert később emelkednek a kamatok, esetleg elveszítik állásukat a következő recesszió idején, vagy más okból kifolyólag csökken a jövedelmük. Nem kellemes érzés, ha a nyakunkra járnak a hitelezők és árverezik a lakásunkat. Ezen kívül a becsődölt hitelek az egészséges pénzügyi rendszer és ezáltal a gazdasági növekedést veszélyeztetik. Ezért próbálja a jegybank fokozatosan csökkenteni a kockázatokat. A hitelek befagyasztásáról szó sincs, a fő cél a nagyon rizikós kölcsönök fékezése és a bankrendszer felkészítése a gazdaság gyengébb időszakára. 

Milyen intézkedéseket lehet ennek érdekében hozni? Többféle lehetőség van aszerint, hogy kire összpontosítunk: arra, aki a hitelt adja, vagy arra, aki kapja. 

A banki oldalon az egyik fő intézkedés a tartalékok felhalmozása jó időkben, hogy több tőkével rendelkezzenek, ha beüt a ménkű. A hitelt felvevő klienseknél több paraméterrel is lehet mozogni. A jövedelemtől függően korlátozni lehet például a hitelek vagy hiteltörlesztések nagyságát. Ezáltal a háztartások csak akkora kölcsönt vesznek fel, amit vissza is tudnak fizetni. Ezenkívül lehet szabályozni a hitelek nagyságát az ingatlan árához képest is. Másként fogalmazva: elő lehet írni, hogy mekkora saját tőkével kell rendelkeznie a hitelfelvevőnek. A jegybank az utóbbi időben e lehetséges korlátozások kombinálásával próbálja csökkenteni a kockázatokat, egyes szimulációs modellezések szerint az új hitelek becsődölésének mértéke ezáltal akár 40 százalékkal is csökkenhet. 

A pénzügyi válság egyik fő tanulsága az volt, hogy nem szabad alábecsülni a háztartások hitelfelvevésében rejlő kockázatokat. Ha túl nagyra fújjuk fel a lufit, eldurran, s a hanghullámokat még sokáig érezheti a gazdaság. Lassan be kéne fejezni a bulit, gyerekek…
A szerző a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke