Muslicák segíthetnek a depressziósokon

Felhasználhatóak a depresszió és a Parkinson-kór kutatásában az élettani kísérletek leggyakrabban használt állatai, a muslicák. Az agyi egyensúlyért felelős kémiai szintek módosításával ugyanis izolálni lehet a memóriáért felelős géneket.

A kutatók azt a jól ismert jelenséget használták ki, amely szerint minél jelentősebb egy adott esemény, annál erősebbek a hozzá kötődő emlékek és annál könnyebben idézhetőek fel annak részletei a jelentéktelen történésekhez képest.

A muslicák memóriáját egy különleges, fűtőszálakkal felszerelt kamrában tesztelték. A kamrákba csak egy-egy állatot engedtek be és amikor az a kamra egy bizonyos oldalára repült, a fűtőszálak automatikusan működni kezdtek és szinte elviselhetetlenségig fokozták a hőmérsékletet - amikor a muslica visszarepült a másik oldalra, a hőmérséklet normálértékre csökkent. Míg ennek köszönhetően a legyekben beidegződött az élmény, a muslicák egyes mutációi (amelyeknek agyában eltérő szerotonin- és dopaminértéket mérték) rosszabbul emlékeztek és emiatt rosszabb reakciókat is mutattak.

A vizsgálatok eredményei rámutathatnak olyan összefüggésekre, amelyek révén jobban lehet majd kezelni a Parkinson-kórban, illetve a depresszióban szenvedőket, mutatott rá a kutatást vezető Troy Zars, a University of Missouri biológiaprofesszora. A kutatás során azért a muslicákat használták alapnak, mivel azoknak jól ismert genetikai modelljük van, agyuk az emberéhez képest könnyebben átlátható (az emberi 100 milliárd neuron helyett csak körülbelül 250 ezerből áll össze idegrendszerük) és a különféle viselkedések széles skáláját képesek felmutatni.

hvg.hu