Miért pont a műanyag?

Bandika és Ervin fehér műanyag székeken ültek a Tartózkodó Tarisznyarákhoz címzett lakótelepi pohárszékben. Műanyag poharakból itták a Kofolát, amelyet műanyag flakonból öntött ki nekik a csapos, mivel váratlanul elromlott a csap. Arra lennék én kíváncsi – kezdte Ervin –, hogy miért éppen most, 2018-ban kezdte el a bolygó lakosságát zavarni a műanyag. A szerves polimerek, ezek az óriásmolekulájú anyagok már vagy fél évszázada itt vannak a mindennapjainkban, nagyapáink a szebb jövő zálogaként tekintettek rájuk, nem is sejtve, hogy unokáik 2018-ban a csúnyább jelen és jövő zálogaként értékelik majd őket. Miért éppen most? Miért? Bandika pontosítani próbált: szerinte nagyapáink unokáit, vagyis minket nem a műanyagok létezése zavar, hanem az irdatlan mennyiségű szemét, ami a műanyag alfajaiból keletkezik.

Vagyis nem a műanyaggal van baj, hanem az emberrel, aki a műanyagot használja, kidobja, és nem oldja meg a hatékony újrahasznosítását. 

Én ezt értem, kezdte el ropogtatni a műanyag poharat Ervin, de miért pont most, 2018-ban kezdi el ez tömeges méretekben zavarni az embereket? 

Miért nem zavarta őket tömeges méretekben két éve, öt éve, tíz éve, húsz éve? Bandika szerint ez az internetnek köszönhető. Az emberek ugyanis korábban nemigen kaptak információt arról, milyen sorsra jutott a szemetük. Szeméttelepre nem jártak, műanyaghulladékújrahasznosítóban nem dolgoztak, és az óceánokon hízó szemétszigetekre sem vásároltak soha last minute kirándulást. Kidobták, ami nem kellett nekik, oszt vették újra a többit. Most meg szembe jön neki az interneten minden nap egy vagy két fotó arról, hogy talán épp az ő kidobott műanyag zacskójától (románul punga) fulladt meg az a madár a tengerben, talán épp ő itta ki azt a kofolás üveget, amelyiket benyelte az ámbráscet, és megfájdult tőle a gyomra. Egyre csak jönnek ezek a képek, miközben a vezető hírekben nem ez szerepel a tévében meg a rádióban, hisz a vezető hírekben mindig politika van. Mondjuk az is hasonlóképp működik, csak az nem a tengeri állatok életében okoz rendellenességeket és fennakadásokat, hanem az emberekében, legalábbis Bandika szerint. 

Ervin szalvétává gyűrte a műanyag pohárkát, és azon tűnődött, mi lehet a megoldás hosszú távon. Ne üljek többé műanyag székre? Ne igyak műanyag pohárból? Ne vegyek fel műszálas zoknit? Talán egyszer majd eljön az az idő, hogy aszerint választjuk az állam vezetőit, hogy mit mondanak a műanyagról?