Mi mentette meg Trnkát?

Az ország nagy része ujjongott, amikor néhány napja Dobroslav Trnkát bilincsben vitték el a házából a kommandósok, mint egy bűnözőt. A volt főügyész neve annyi gyanús és felháborító ügy kapcsán merült fel, hogy az emberek nagy része azt hitte, egyhamar nem veti le a csíkos pizsamát. Annál nagyobb volt aztán  a meglepődés és a csalódottság, amikor az illetékes ügyész nem hagyta jóvá vizsgálati fogságba helyezését, sőt egyelőre megkérdőjelezte, hogy megalapozott volt-e a meggyanúsítása.

Két magyarázat létezik erre. Az egyik, hogy röviddel a parlamenti választás előtt a rendőrség meg akarta mutatni, hogy mennnyire aktív, és a kamerák kereszttüzében látványosan bevitték Trnkát. Holott a videófelvétel, amelyen Trnka és Ján Počiatek volt miniszter a korrupcióról beszél, viccelődik, és azon tanakodnak, hogyan lehetne elsimítani a Lemikon-ügyet, már hónapok óta ott volt a nyomozók asztalán. Persze jobb későn mint soha, a kérdés csak az, hogy az eltelt időt a további bizonyítékok megszerzésére és a Trnka elleni vádemelés megalapozására használták-e fel. Mert önmagában a felvétel, bármennyire is sokkoló dolgok hangzanak el rajta, önmagában nem elég a hatásköri visszaéléssel való megvádoláshoz.
A volt főügyész mosolyogva állíthatja, hogy Počiatekkel csak a Lemikon-ügy jogi vonatkozásairól konzultáltak. Valami hasonlóra lehet következtetni az ügyész tömör indoklásából is, hogy miért engedték el Trnkát. Tulajdonképpen azt üzente, a nyomozóknak még van mit tenniük, hogy konkrét bizonyítékokkal szolgáljanak arról, hogy a volt főügyész valóban törvényt sértett. Aztán meglátjuk...

A másik lehetőség sokkal rosszabb. Azt jelentené, hogy Trnkát a Marián Kočnerrel kapcsolatos ügyletei miatt már leírták, de túlságosan sokat tud ahhoz, hogy vádat emeljenek ellene, még a végén a vizsgálati fogságban megeredne a nyelve. Akkor pedig nagyon sok befolyásos embert sározhatna be úgy az ügyészségről, mint a nagypolitikából. Mások is elkezdtek dalolni a rács mögött, elég csak a legutóbbi esetet, Mikuláš Černák volt maffiafőnököt említeni.

Az ügyészség és a rendőrség vezetésében, és a nagypolitikában is épp elég embernek van épp elég takargatnivalója, és talán csak abban különböznek Trnkától, hogy több szerencséjük volt (vagy eszük), ezért nem került még elő róluk semmi Kočner archívumából (egyelőre).

Egykori ügyészek és nyomozók off record hasonlókat mesélnek róluk, mint amilyen dolgokat hallani lehetett korábban Trnkáról. A kompromittáló anyagok azonban csak mostanában kezdtek előkerülni Trnkáról, a többiekről pedig valószínűleg csak akkor fognak, ha már egy Smer nélküli kormány lesz itt hatalmon.
Persze ebben sem lehetünk biztosak. Nem mindenki követett el akkora hibákat, mint Trnka, akit, mint kiderült, egyáltalán nem nevezhetünk a szofisztikált módszerek mesterének.

A volt főügyész minden téren csődöt mondott. A nyilvánosságra került felvételek tanúsága szerint Kočnerrel az oldalán belesüppedt a bűn mocsarába, egy olyan világba, ahol nem létezik barátság, csak pénz és üzleti érdek. Ezt alighanem nem értette meg. Mindenkinél jobban ismerte Kočner viselt dolgait, mégis hagyta magát nyakig belerángatni az ügyleteibe. Talán ennyire megbízott Kočnerben? Vagy egy korábbi ballépése miatt túsz volt a kezében, és már nem volt visszaút, egyre jobban elmerült a mocsárban? Nem tudjuk. De egy biztos: ha egyszer megeredne a nyelve ennek a két cimborának, akkor esne át igazi megtisztuláson a szlovákiai politika, az ügyészség, a bíróságok és a rendőrség.
A szerző a Trend hetilap kommentátora