Meztelen briganti

A férfit menesztették saját cégétől, a Weinstein Companytól, kirúgta a brit filmintézet (BAFTA) és az Oscar-díjakat kiosztó Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia is. Az újabb fordulat pedig, hogy a kultikus rendező, Quentin Tarantino tudott Weinstein ügyeiről. Azt mondta a New York Timesnak, eleget tudott ahhoz, hogy többet tegyen, mint amennyit tett. Hozzátette, ha megszólalt volna, könnyen lehet, hogy nem tudja megcsinálni a filmjeit. De nem büszke erre. 

Na most, ezek után az igazi filmrajongó, akinek van lelke, hogyan fog viszonyulni Taratinóhoz vagy a Ponyvaregényhez és az Aljas nyolcashoz? Mindkettőt Weinsteinnel készítette. Ugyanolyan elragadtatással tudja majd nézni? Persze, a művészeti értékükből nem vesztettek egy fikarcnyit sem. De ha újranézzük a filmeket, vagy egy új Tarantinót, vajon a tudatalattinkban lesz egy apró szilánk, amely a kétórás játékidő alatt nem túl feltűnően, de kényelmetlenül szúrni fog? Jelezve, hogy valami aljassággal van dolgunk. 

Tarantino szavaiból az is kiderül, hogy a szereposztó díványok létezése mindig nyílt titok volt Hollywoodban. Remélhetőleg ez a botrány magával hozza azt, hogy a szereposztó díványt végleg tűzre vessék az Álomgyárban és mindenütt. Erre talán most a legnagyobb esély, hisz a közösségi oldalakon #metoo gyűjtőcímke alatt szexuális zaklatások áldozatai írják ki magukból a traumákat. Az elmúlt napokban félmillió tweet és tizenkétmillió Facebook-bejegyzés született. És ez jó, a téma kibeszélésével és a köztudatban tartásával kezdődik minden. Ez az első lépés az egész felszámolására. 

Weinstein több mint 300 filmnek volt a producere, köztük Az angol betegnek, a Good Will Huntingnak, A Gyűrűk Ura-trilógiának. Ezek a filmek már sosem lesznek olyanok, mint eddig, mert Weinstein azzal, amit tett, a filmrajongókat is megalázta. 

Persze ez csak másodlagos. De akkor is.