Merkel végre konkrétumokat mondott

Régóta vártuk, hogy Angela Merkel végre a befogadás üzenetén túl valami konkrétummal is szolgáljon. A javaslatok pedig sokkal többet jelentenek annál, mintha a kancellári hivatal egyik sötét szobájában állították volna össze őket. A kongresszus ezer küldöttjétől alig kapott ellenszavazatot, így a következő hónapokban megindul a Bundestagban a hatályos jogszabályok átalakítása. 
 Két hónapja még nagyon távolinak tűnt a mostani német álláspont. Akkor még Brüsszelben arról beszélgettek a huszonnyolcak, nagyrészt Merkel nyomására, milyen kvóták alapján, és hogyan legyen elosztva a menedékkérők egy kisebb része. 

Decemberre ez a vita egészen új pozícióba került. Miközben maga az Európai Bizottság dobpergés nélkül, de elutasította a menedékkérők visszaküldéséről készített uniós kooperációra vonatkozó javaslatot, a német kormánypárt is pragmatikus álláspontra jutott. Számszerű felső határt továbbra sem szabott meg a menekültek befogadására, de kimondott nagyon sok dolgot. A multikultit élethazugságnak nevezte Merkel; elismerték, hogy az ország befogadóképességének van elméleti maximuma; a terroristák kiszűrése érdekében minden menekültnek egyéni elbeszélgetésen kell részt vennie a határon; a titkosszolgálatok lehallgatási jogosultságai és a terror elleni harc jegyében is bővítenek hatásköröket. Egyértelmű az is, hogy a német állampolgárság a német államhoz való bizalmi viszonyt jelenti, tehát kell tudni németül. Nem jár automatikusan állampolgárság a menekültstátushoz, azért meg kell dolgozni. Sőt, ahogy a franciáknál, most már a németeknél is meg lehet majd fosztani állampolgárságától azt, aki terrorizmusba keveredik és van másik állampolgársága is. 

Sok területen, főleg a belbiztonság területén, egyes lépéseket már a Charlie Hebdo után meg kellett volna hozni. Az európai titkosszolgálati együttműködés még mindig gyerekcipőben jár, például a bilaterális amerikai–német kooperációhoz képest. Ettől függetlenül Merkel most kompromisszumot kötött menekültügyekben, konkrét lépéseket tesz, megrajzolja az integráció határait. 

Még rengeteg kérdés lesz, például hogyan kényszeríthető ki egyikmásik intézkedés, lesz-e politikai akarat a „csúnya részt”, a visszatoloncolást végigvinni, amikor majd több ezer embert érinthet naponta. 

A kvóták is előkerülnek még Brüsszelben, ugyanakkor fontos, hogy a leglelkesebb tagállamok isvégre lehajolnak a hosszabb távú, hétköznapi problémák és kérdések megoldásához.