<p>A német polgárok újra a higgadtságra, a kiszámíthatóságra szavaztak. A 12 éve vezető kormánypárt, a kereszténydemokrata CDU és a keresztényszociális CSU kettőse kapta a legtöbb voksot, bár érezhetően visszaesett a támogatottsága a 2013-as parlamenti választásokhoz képest.</p>
Merkel marad, minden más változik
Angela Merkel negyedik alkalommal is kancellár lesz, ami a német politika szinte példátlan stabilitásáról tanúskodik: gondoljunk bele, hogy a Német Szövetségi Köztársaság 1949-es megalakulása óta Merkel még mindig csupán a nyolcadik kancellár! Máris kiderült, hogy az eddig a CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták a történelmi vereségüket látva ellenzékbe vonulnak, ezért a számítások szerint jöhet a pártok színei alapján Jamaica-koalíciónak nevezett formáció, azaz a CDU/CSU (fekete), a liberális Szabad Demokrata Párt (sárga) és a Zöldek. Bár ez az egyetlen racionális megoldás, azonban a tárgyalások hetekig, hónapokig elhúzódhatnak, részben azért, mert a két kisebb párt egymásnak komoly riválisa (hasonló a választói bázisuk), részben mert országos szinten ilyen összetételű kabinet még sohasem működött, végezetül azért, mert joggal félnek a rendkívül tapasztalt kancellártól. Bár a Mutti Merkelnek is becézett kancellár megnyilvánulása nagyon higgadt, józan és egyenes vonalú, ám politikai értelemben ölelése halálos. Amikor korábban a szabad demokratákkal kötött koalíciót, a párt a következő választásokon kizuhant a parlamentből, amikor pedig a szociáldemokratákkal, azok a következő megmérettetésen, azaz most vasárnap, történetük leggyengébb eredményét produkálták. Ezért a két kisebbik párt bizonyára alaposan megköveteli az árát annak, hogy Merkel szárnyai alá kerüljön.
Riasztó fejlemény, hogy az alig 4 éve alakult, szélsőjobboldali vonásokat mutató Alternatíva Németországnak (AfD) a harmadik legerősebb párttá vált. Az eredetileg az euró ellen harcoló, majd a menekülthullámot meglovagoló formáció főleg a migránsok által alig érintett keletnémet tartományokban tört előre, felszippantva a leszakadókat, a német egység vesztesének számítókat, a német nagyság iránt nosztalgiázókat, a frusztráltakat, a muszlimok és menekültek ellen nyílt ellenszenvet érzőket. Az AfD egyik csúcsjelöltje, Alexander Gauland már közölte, pártja „hajtóvadászatot” indít Merkel ellen, és „visszaszerzi az országot”. A Bundestagba 70 év után először beköltöző szélsőjobboldal azonnal vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte Merkel menekültpolitikája miatt. Tegyük hozzá, nem eszik olyan forrón a Bratwurstot, a németek kedvenc sült kolbászát, hiszen a harcias formáció máris morzsolódni látszik, egyik társelnöke nem hajlandó beülni pártja frakciójába.
Az AfD előretörése jelzi, erőteljesen megváltozik a hangnem a politikai kultúra fellegvárának számító Bundestag üvegkupolája alatt. A kancellárnak az eddiginél jóval többet kell foglalkozni a belpolitikai kérdésekkel, és várhatóan szigorúbb hangnemet üt meg a bevándorlás problémakörében. Bár a németek kimondottan toleránsnak bizonyultak a 2015-ös menekültáradat idején, azért sokuknak nem tetszett a beözönlés, és a Merkeltől elpártolt szavazók közül több mint 1 millió (!) az AfD-nél kötött ki. Emellett komolyan fel kell karolni a társadalmi, vagyoni különbségek témáját, mert ugyan Németország az unió motorja, 4 százalék alatti a munkanélküliséggel, 3700 eurót átlépő átlagbérrel, azonban a protestszavazatok milliói láttán le kell szögezni: meglepően sokan nem profitálnak a lendületből.
TECHET: MERKEL UTOLSÓ VÁLASZTÁSI CIKLUSA JÖHET
Merkel gyengébb pozíciója viszszafoghatja a német–francia tengely tervezett magasabb fordulatszámát is. Emmanuel Macron francia államfő e héten konkrét reformtervekkel áll elő az unió jövőjét illetően. Párizs tervei szerint jöhet az uniós valutaalap és a közös pénzügyminiszter, ám az új német kormány kevésbé lesz nyitott a további euróövezeti integrációra. Ennek oka, hogy a szabaddemokrata FDP nem híve a túlzott centralizációnak. A berlini politikai újrarendeződés, az eddig ki nem próbált kormánykoalíció azt is jelenti, hogy módosulhat a görög válság kezelésének módja, a közép-európai országokkal fenntartott kapcsolatrendszer. Egy dolog azonban nem módosul: a német gazdaság, pláne, ha a belengetett adócsökkentéseket végrehajtják, továbbra is nagytérségünk meghatározó igazodási pontja lesz. Vagyis jöhet ugyan a Jamaica-koalíció, ám a karibi könnyedség helyett marad a Made in Germany rideg realitása.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.