<p>Három nappal az európai politika szempontjából is rendkívül fontos német parlamenti választások előtt két dolog vehető szinte teljesen biztosra. A konzervatív CDU/CSU fölényesen megnyeri a választásokat és ismét Angela Merkel lesz a kancellár</p>
Merkel az egyetlen stabil pont
Az viszont még nyitott, hogy milyen kormány alakul, fenntartható-e az eddigi konzervatív–liberális (CDU/CSU–FDP) kormánykoalíció, hiszen az FDP mélyrepülése túl hosszú ideje tart, s a legfrissebb felmérések szerint is az 5 százalékos parlamenti küszöb határán ingadozik. Az erőfelmérőnek is tekintett múlt vasárnapi bajor tartományi választásokon kiütéses vereséget szenvedett, nem jutott be a müncheni tartományi gyűlésbe. A CSU viszont tarolt, abszolút többséget szerezve egyedül kormányozhatja a legnagyobb német tartományt.A CDU/CSU hozzávetőleg 40 százalékon áll. Az FDP 5–6 százalékos. Ezt a koalíciót a 26–28 százalékos szociáldemokrata párt (SPD) a Zöldekkel (11–12%) összefogva váltaná le. De mint látszik, ez csak a Baloldallal (8%) együtt sikerülhetne, amellyel viszont a múltja miatt nem hajlandók koalícióra lépni. Elemzők ezért a nagykoalíciónak adják a legnagyobb esélyt, a CDU/CSU– SPD kormányzásra már volt – nem is rossz – példa, Merkel ilyen kormányt vezetett 2005 és 2009 között. A ZDF közszolgálati televízió felmérése szerint a lakosság többsége is nagykoalíciót, azaz konzervatív–szociáldemokrata kabinetet szeretne a stabilitás érdekében. A bizonytalanságot fokozó tényező, hogy nagyon belekavarhat a számításokba egy viszonylag új formáció, az euróellenes Alternatíva Németországnak (AfD – Alternative für Deutschland), amely a politikai spektrum jobboldali, populista tömegeit vonzza. Az AfD vezetői a CDU-ból váltak ki, jelenlegi vezére egy 50 éves közgazdász, Bernd Lucke, a hamburgi egyetem konjunktúrakutató intézetének igazgatója, akihez az összes ismert euroszkeptikus közgazdász és értelmiségi csatlakozott. Az AfD ellenezte és ellenzi például Görögország megsegítését, és fő célja az euróövezet „rendezett felszámolása”. Kiszámíthatatlan, hogy az AfD hogyan viselkedne, ha bekerülne a parlamentbe. Londoni pénzügyi elemzők ugyancsak a jobboldali–baloldali nagykoalíciónak adják a legnagyobb esélyt, hozzátéve: az európeriféria gazdaságai is ezzel járnának a legjobban, még akkor is, ha túlzott német nagyvonalúságra azután sem számíthatnának. A két nagy német párt között a hazai megoldásokat illetően vannak nagy véleménykülönbségek, de abban a CDU/CSU és az SPD is egyetért, hogy az euróövezet perifériális gazdaságainak bankrendszereit ne más államok pénzéből mentsék meg. Német elemzők szerint már az SPD berkeiben is gőzerővel készülnek a nagykoalícióra, bár hivatalos nyilatkozataikban a szocdemek még mindig a Zöldekkel való szövetség mellett teszik le a garast. A szocdemek részéről ez érthető is, hiszen a már említett 2005–2009-es nagykoalíció miatt az SPD szavazók millióit veszítette el.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.