Menekültek és választások

Valószínűleg Robert Ficót sem ismerik. Semmi másért nem, ezért az egyért irigylem őket. Azt sem tudják, ki van kormányon. Arra meg komolyabb összeget mernék tenni, hogy fogalmuk sincs arról, mikor lesznek Szlovákiában a választások. Amikor útnak indultak, ezt nem azzal a szándékkal tették, hogy belpolitikai tényezővé váljanak. Mégis sikerült. 

Egy tegnap közzétett felmérés szerint a Smer jött ki a legjobban a menekültügyből. Persze, Robert Fico mindent meg is tett ennek érdekében, így most megérdemelt munkája gyümölcsét arathatja le. A válaszadók – akik februárban vagy márciusban választóklesznek! – szerint Fico kezelte a legjobban a menekültkérdést, ezt közel az ország fele látja így, 44,1%. Őt hű famulusa, Robert Kaliňák belügyminiszter követi. A velük ellentétes, befogadó álláspontot megfogalmazó Andrej Kiska államfőnek csak a dobogó harmadik foka jutott, 15 százalékos támogatottsággal. Ha a kérdésre pártszinten kell válaszolni, a helyzet hasonló: az élen 43,2 százalékkal a kormányzó Smer áll. A többi politikai párt egy számjegyű eredményt ért el. 

A menekültek alaposan felkavarták a tranzit- és a célországok politikai vizeit. Szlovákia azonban nem esik sem az egyik, sem a másik kategóriába. Nem hozzánk jönnek és nem haladnak át rajtunk azok, akik kényszerből, vagy „csak” a jobb élet reményében hazát váltanak, leszámítva azt a pár száz „bősi” menekültet, akiket az osztrákoktól lízingelünk. A menekültválság olyan téma, amely a mindenkori végrehajtó hatalomnak kedvez. Neki vannak ugyanis eszközei a helyzet kezelésére és az ezzel kapcsolatos intézményes kommunikációra. Ellenzéki pozícióból meg lehet fogalmazni állásfoglalásokat, de hogy mi lesz a menekültekkel, főként, hogy jönnek-e vagy nem, azt a kormányzat fogja megmondani. Ennek megfelelő az ellenzéki politikusok elhelyezkedése is a listán. Az első ellenzékinek csak az ötödik hely jutott, a mindvégig szolidáris álláspontot megfogalmazó Bugár Béláról a lakosság 7,8 százaléka gondolja úgy, jól reagált a menekültkérdésre, a többi ellenzéki politikusról ennél kevesebben gondolják ugyanezt. 

Robert Ficónak és a Smernek ráadásul különösebben meg sem kellett izzadnia a jó eredményhez. Egyelőre úgy fest, a menekültekakkor se szeretnének idejönni, ha hívnánk őket, Németország is jó messze van tőlünk, valós „veszélyként” tehát sosem merült fel, hogy a „nyakunkon marad” pár ezer vagy tízezer idegen. Csak ki kellett jelenteni, hogy ez a jövőben sem lesz így – ez ingyen van –, meg egy keveset izmozni a kérdésben szintúgy nem egységes, de főként gyenge és tehetetlen európai intézményekkel, ami szintén különösebb tét nélkül megtehető. 

Szóval, kedves menekültek, jó lenne, ha a görög vagy olasz partoknál történt sikeres partraszállást követően elétek tolt kamerákba határozottan belemondanátok: nem, eszünkben sincs Szlovákiába menni. Különben sosem lesz itt kormányváltás…