Megkérdeztük Fehér Miklóst és Kvarda Józsefet

Fehér Miklós: az egész választást kell értékelni

Csalódott?

Nem és nem szeretném, ha a második forduló után búskomor közhangulat alakulna ki. Az egész választást kell értékelni, és az első fordulóban az MKP elérte a maximumot. Ellenfeleink negatív kampánya, a veszélyérzetkeltés mellett nem is lehetett jobb eredményt elérni. Annyi szlovák választó járult az urnákhoz, amennyi magyar szinte nincs is a megyében. Egy szlovák demokratikus jelöltet a magyarok automatikusan támogatnak, fordítva ez már nem érvényes.

A nyitrai megyei parlamentben az MKP többségben van. A gyakorlatban mit jelent Milan Belica győzelme?

Támogatni fogjuk a megyefőnök pozitív megnyilvánulásait és ragaszkodni fogunk a regionális parlament elnökhelyettesi posztjához. Az egyik megyét nem lehet a másikból irányítani, nem szólhatnak bele egymás ügyeibe, mégis úgy vélem, lesz valamilyen szintű tolerancia. Tehát ha lesz valamilyen gesztus Nyitrán, igyekezni fogunk, hogy ezt Nagyszombatban is érezzék. Belica kezében a végrehajtó hatalom lesz. Előfordulhat, hogy nem hajtja végre a parlament döntéseit, ami problémákhoz, a nemzetiségi konfliktusok kiélezéséhez vezethet. Bízom benne, hogy nem ezt az utat választja.

Ellenfele támogatói alaposan kijátsztták a magyar kártyát.

A gond nem az, hogy ilyen gondolkodású emberek vannak, hanem hogy meghatározó a számuk. Dzurinda legalább szóban támogatott bennünket, korábban ilyesmi elképzelhetetlen volt. De a legtöbb úgynevezett demokratikus választópolgár inkább távol maradt, a közhangulat őket is megfertőzte. Bízom benne, a jövőben erősödik a polgári elv.

Kvarda József: a 38 százalék szép eredmény

Számolt ezzel az eredménnyel?

Fel voltam rá készülve. Az 1996-ban kigondolt mečiari megyerendszer és ez a választási módszer hosszú távon nemzetiségi-nemzeti problémákat idézhet elő a politikában. Bár az SDKÚ és a DS szóban támogatásáról biztosította az MKP-t, a gyakorlatban semmilyen munka nem folyt részükről. Vagy nem képesek megszólítani választóikat, vagy nincsenek is választóik. A kétfordulós választási rendszerben az eredmény előre kódolva volt, a 38 százalék így szép eredmény. A magyar párt szempontjából a közigazgatás mint olyan 1998-hoz képest egy sikerágazat, beleértve a mostani eredményt is. A megyei parlamentekbe ennél több magyar képviselő nem nagyon juthatott volna be.

A HZDS többségben van a megyei parlamentben és az elnöki szék is az övé.

Nem kell tragédiaként felfogni, hogy a HZDS-es koalíció háromötödös többségét. A Smerrel és az SOP-vel szövetkeztek, s talán nem mindenben értenek majd egyet. Nem lesz könnyű, de az elmúlt tíz évben a parlamentben már megszokhattuk az ilyenfajta arányokat, így is tudunk pozitívumokat is felmutatni.

Az ellenkampány mindkét megyében megtette hatását.

A legtöbb párt azt hangoztatja, mennyire demokratikus, liberális és a polgári elv híve, a gyakorlatban viszont a nemzeti elv meghatározó. Az Európai Unióban és a NATO-ban tudnak erről a problémáról, nem hiába érkezik a sok sugallat, ajánlgatás. Sajnos nincs olyan politikai személyiség, aki a polgári elv érdekében képes lenne megszólítani az embereket. Megdöbbentő a szlovák értelmiség hozzáállása is. Nagy részét önös nemzeti érdekek vezérlik, és csak akkor emeli fel a hangját, ha saját érdekei megkívánják.