Matovič, a mókamester

Rengeteg csapás érte Igor Matovičot az elmúlt másfél évben: sorozatos baklövései miatt kénytelen volt lemondani kormányfői posztjáról és kedvenc szórakozásáról, a lakosság tömeges teszteléséről is. Mára azonban bebizonyította, hogy a „humorérzékét” pénzügyminiszterként sem veszítette el.

Akik a tavalyi választás óta eltelt időszak tapasztalatai alapján azt állítják, hogy Matovič semmihez sem ért, azok egész egyszerűen hazudnak. Nála nagyobb mókamestert nehezen találnánk politikai körökben. Külön erénye, hogy egyáltalán nem szégyell bolondot csinálni magából sem, csak hogy mosolyt csaljon az arcunkra, és a hazai sikereket követően egyre gyakrabban lép fel külföldön is. Néhány napja az uniós pénzügyminiszterek szlovéniai találkozóján vállalt egy haknit, ahol arról tárgyaltak, hogy a járványügyi válság után a tagállamok hogyan tudnak visszatérni a kiegyensúlyozott költségvetési politikához anélkül, hogy ez a növekedés kárára válna. Hét ország – Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Hollandia, Lettország és Svédország – pénzügyminisztere levélben követelte az uniós tagállamoktól a szigorúbb költségvetési gazdálkodást és az ezzel kapcsolatos uniós szabályok következetes betartását. Na, ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott nyolcadikként Matovič, ami nagyjából olyan, mintha egy kocsmából holtrészegen kibotorkáló alkoholista kezdene kiabálni az épp arra járókra, hogy ne igyanak annyit.

A szlovák államkassza őrének számító Költségvetési Tanács épp a napokban figyelmeztetett, hogy az uniós tagországok közül hosszabb távon Szlovákia gazdálkodása van a legnagyobb veszélyben. A bruttó hazai termék (GDP) több mint 8 százalékának megfelelő összegre, vagyis nagyjából 8 milliárd euróra lenne szükség, hogy úgy-ahogy visszabillentsük az egyensúlyi állapotba. Csak összehasonlításképpen: Magyarországon és Csehországban ugyanez 4 százalék körül mozog, Lengyelországban 2,4, Ausztriában pedig 1,3 százalék. A legmagasabb kockázatú sávban Szlovákián kívül csak Luxemburg található. A helyzetért természetesen az előző kormány is felelős, amely a kedvező időket nem használta ki a felelős gazdálkodásra, „besegített” azonban a jelenlegi kormány is, amely a járványra hivatkozva hatalmas költekezésbe kezdett. Míg az államadósság 2019-ben a GDP alig 48 százaléka körül mozgott, az elemzők szerint az idei év végére elérheti a 64 százalékot. A különbség csaknem 17 milliárd euró, miközben a költekezés pozitív hatását a családok és a vállalkozók nem nagyon érezték meg.

A mérhetetlen pénzszórásnak a felelős költségvetési gazdálkodásról szóló alkotmánytörvény vethetne véget, amely szigorítana az adósságféken, határt szabna a kiadásoknak, és amelyről a tervek szerint e hónapban kellene szavaznia a parlamentnek. A képbe azonban itt jön be az ország másik nagy mókamestere, Matovič fő riválisa, Richard Sulík gazdasági miniszter, aki a liberális SaS elnökeként a nagyobb adóemeléseket megakadályozó adóféket is beépítené a felelős költségvetési gazdálkodásba. Az adófékkel azonban a változatosság kedvéért Matovič nem ért egyet, így újra sikerült találniuk egy témát, amelyen elveszekedhetnek. Ezen ugyan jót nevethetünk, de közben nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy a sokmilliárdos számlát végül úgyis nekünk kell majd kifizetni.