Hétvégén a németországi Trierben nagy pompával ünnepelték a város leghíresebb szülöttje, Marx Károly születésének 200. évfordulóját. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszédet mondott, és felavatták Marx monumentális bronzszobrát, melyet a Kínai Népköztársaság ajándékozott Triernek.
Marx a 21. században
Marx Károly munkássága kétségkívül megosztó, de még ma is egyaránt foglalkoztatja a tudományos világot és a laikus közvéleményt is.
Kevés gondolkodó mondhatja el magáról, hogy kétszáz évvel a születése után is cikkek, tanulmányok és blogbejegyzések sokasága elemzi és értékeli gondolatait.
Munkásságát egyfajta hármasság jellemzi, egyszerre volt közgazdász, filozófus és forradalmár. Számára talán a proletárforradalom volt a legfontosabb, de közgazdászként is komoly ambíciói voltak. A tőke című monumentális művében nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a klasszikus közgazdaságtan alapelveinek megdöntését. Igaz, hogy ebben kudarcot vallott, de a kapitalizmus kritikája még 150 évvel az első kötet megjelenése után is nagy visszhangot kelt szerte a világban.
Marx gondolatai elválaszthatatlanul összefonódnak a magukat marxistának nevező politikai és gazdasági rendszerekkel, melyek a társadalmi fejlődés nevében feláldozták az egyéni szabadságot és milliók halálát okozták világszerte. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Marx neve és munkája gyorsan terjedjen a 20. században. A bolsevik diktatúra ideológiai küldetéstudata ahhoz vezetett, hogy Marx globális ismertségre tett szert, és munkája olyan vezetőkre volt befolyással, mint Fidel Castro, Mao Ce-tung vagy Nelson Mandela. Az összefonódás eredménye volt azonban az is, hogy a kommunizmus bukása Marx befolyásának végét is jelentette. Közép-Európában Marx kiváltképpen a perifériára került, egy lett a sok klasszikus közgazdász közül.
A globális kapitalizmus gyors terjedése és a 2008-ban kirobbant globális pénzügyi és gazdasági válság azonban újra divatba hozta Marx kapitalizmuskritikáját. A globális tőke nagymértékű erősödése, a középosztály sorvadása a fejlett országokban és a vagyoni egyenlőtlenség növekedése újra a középpontba helyezte a tőke és a munkavállalók konfliktusát. Igaz, hogy az emberiség történelmének legjobb korszakát éli, de a növekvő bevételi és vagyoni különbségek egyre komolyabban veszélyeztetik a fennálló társadalmi struktúrákat.
A tőke dominanciája Szlovákiában is megfigyelhető, a gazdaságban megtermelt hozzáadott érték alig 40 százaléka jut el a munkavállalókhoz. Ahogy növekszik a globális vállalatok gazdasági ereje, úgy térnek vissza egyre többen Marx gondolataihoz.
Ahogy azt Branko Milanovics, a Világbank volt vezető kutatója megfogalmazta, amíg a kapitalizmus létezni fog, addig Marx munkáinak mindig lesz olvasója. Bár a Marx által jövendölt proletárforradalmak kora sosem következett be, de a kapitalizmus kritikája ma is időszerű, problémáinak megoldásait azonban már máshol kell keresni. Marx gondolatai felett e téren már rég eljárt az idő.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.