Marad a homály a vagyon körül

Tavasszal a kormánypárt azzal utasította el az ellenzék által kidolgozott – talán nem tökéletes, de a jelenleginél jobb – jogszabályt, hogy egy közös javaslatra van szükség. A Smer alkotmányjogi „szakértője”, Miroslav Číž még azt is ki merte jelenteni, „hiszek abban, hogy lesz új összeférhetetlenségi jogszabály”. Mondta ezt egy héttel azután, hogy a smeres képviselők nem szavazták meg az ellenzéki javaslatot. Akkor úgy vizionálta, már 90 százalékban megegyeztek, és a maradék 10 százalék is csak karnyújtásnyira van. Hát nem sikerült elérni. A Smer által benyújtott javaslatról az ellenzék már leszedte a keresztvizet, és nem felel meg a civil szervezetek által felállított hétpontos feltételrendszernek sem.Mi lenne a törvény lényege? Az, hogy az emberek lássák, hogy a parlamenti képviselők, miniszterek, más fontos állami tisztséget betöltők hogyan gazdagodnak meg – hogyan változnak anyagi körülményeik – az adott választási ciklus alatt. Ugyan a törvény látszólag szélesebb körre lesz majd érvényes, mint eddig: kiterjesztenék azoknak az állami vállalatoknak a tisztségviselőire is, amelyekben az államnak csak bizonyos részesedése van, nem kizárólagos tulajdonos. A nyilvánosság várhatóan továbbra sem tudja majd meg, hogy milyen vagyonnal rendelkezik a parlamenti képviselő, a miniszter vagy a polgármester. A törvény nem mondja ki, hogy a vagyont milyen módon kell bevallani, csak annyit szögez le, hogy be kell vallani az ingatlanvagyont, legyen az ház, lakás vagy egyéb ingatlan, valamint a 15 ezer eurónál nagyobb értékű ingóságokat vagy a vagyoni jogokat. Az ingatlan esetében nem hoznak nyilvánosságra olyan adatot, amely alapján az azonosítható, tehát például a lakás, ház postacímét, így nehéz lesz megállapítani, hogy a vagyonbevallásban valós adatokat tüntettek-e fel. A vagyonbevallást ugyan – a már említett adatok kitakarásával nyilvánosságra kell hozni –, de az majd csak az űrlapból derül ki, hogy fel kell-e tüntetni a vagyon értékét. Az űrlapot az állami funkcionáriusoknak és a parlamenti képviselők számára a parlament összeférhetetlenségi bizottsága hagyja jóvá, polgármesterek esetében pedig az önkormányzat által létrehozott bizottság. Mivel a törvény nem tartalmazza, nem biztos, hogy a bizottság elő fogja írni, hogy fel kell tüntetni a vagyon értékét is. Látszólag a nagyobb átláthatóságot szolgálja, hogy be kell vallani azt is, ha valaki 4000 eurónál értékesebb ingóságot, például egy autót kap kölcsön használatra, de sajnos csak akkor, ha a kölcsönzés ideje meghaladja az egy évet. Vagyis elég lesz például „Ján Slotának” azt állítani, hogy az általa használt Bentley nem az ő tulajdona, csak 11 hónapra és 29 napra kölcsön kapta, és már nem is vétett a törvény ellen, ha nem tüntette fel vagyonbevallásában az autót.