Magyarország: Kisebbségi kormányzás is lehetséges

A Fidesz és az MSZP a kiegyenlített erőviszonyok mellett is bizonyosra veszi, hogy a választások után képes lesz többségi kormányt alakítani. Ennek ellenére politikai elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy kisebbségi kormányzásra kényszerül az áprilisi választások győztes pártja. Mindez felértékelheti a kisebb pártokat.

Politikai elemzők – a pártok népszerűségét mérő közvélemény-kutatási eredmények alapján – egyre inkább úgy látják: növekszik az esélye, hogy a választásokat követően a győztes párt – a Fidesz vagy az MSZP – kisebbségi kormányzásra kényszerülhet. Legutóbb, hétfőn közzétett elemzésében például a londoni Economist Intelligence Unit vetette fel ennek lehetőségét. Hivatalos nyilatkozataiban azonban a Fidesz és az MSZP is azt hangsúlyozza, hogy a választások után képes lesz többségi kormányt alakítani. A vezető kormánypárt az MDF-fel, az MKDSZ-szel és a koalícióhoz lojális kisgazdákkal, a szocialisták pedig a szabad demokratákkal készülnek koalícióra. Kérdéses, hogy a kis pártok – az SZDSZ, az FKGP, a MIÉP, a Munkáspárt és a Centrum – átlépik-e az ötszázalékos parlamenti küszöböt, és ha igen, kivel kötnek koalíciót.

A MIÉP vezetői már meg is fogalmazták azokat az elvárásokat, – ÁSZ-alelnöki, MNB-alelnöki pozíció, valamint vezető tisztség a titkosszolgálatoknál –, amelyekért cserében ellenzékből, kívülről is támogatnának egy kisebbségi Fidesz-kormányt. Orbán Viktor miniszterelnök azonban szerdán az erre vonatkozó újságírói felvetésre a kormányülés utáni tájékoztatón közölte: „ez a kérdés nem időszerű, majd a választók eldöntik, hogy kit, milyen felelősséggel bíznak meg”.

Kisebbségi kormányzásról akkor lehet beszélni, ha a választásokon egyik párt sem szerez abszolút többséget, s szóba jöhető koalíciós partnereivel sem tudja ezt biztosítani. Amennyiben a győztes párt a parlamenti mandátumok kisebbségének birtokában alakít kormányt, nyilvánvalóan az ellenzéki képviselők egy részével kell politikai egyezséget kötnie, hogy biztosítani tudja a miniszterelnök megválasztását, a kormányprogram elfogadását, s a négyéves ciklus végéig a törvények megszavazását.

Négy éve a választások első fordulójában listájára az MSZP kapta a legtöbb szavazatot – csaknem 33 százalékot – a Fidesz 29 százalékos eredményt ért el. Mégis a Fidesz alakíthatott kormányt, mert a második forduló eredménye alapján 148 képviselőt juttatott a parlamentbe, az MSZP pedig csak 134-et. Másrészt a Fidesz koalíciót kötött az MDF mellett az FKGP-vel, így a kormányoldal 213 mandátummal rendelkezett.

Lapunk szerdai számában a Fidesz egyik prominens személyiségével folytatott háttérbeszélgetés alapján azt írtuk: ha a választási eredmények mégis úgy alakulnának, hogy a Fidesz–MDF nem tud többséget szerezni a parlamentben, akkor a kisebbségi kormányzás csak úgy vállalható, ha minden egyes kormányzati és országgyűlési döntés előtt konszenzust keresnek a parlamentbe bejutott pártokkal. Cikkünkre a Fidesz szerdán helyreigazítási kérelmet küldött, amely szerint valótlanul híreszteltük, hogy „egy kisebbségi kormányzásnak – a Fidesz szerint – Magyarország esetében csak az európai uniós csatlakozásig lenne létjogosultsága, azt követően új választásokat kellene kiírni”. A Fidesz közleménye szerint ezzel szemben a valóság az, hogy a kisebbségi kormányzás kérdése a Fideszben sem hivatalosan, sem pedig más formában nem vetődött fel. Erről ugyanakkor a Fidesz több vezető politikusa is nyilatkozott már. Kövér László a Fidesz elnökeként 2001 áprilisában azt mondta, hogy nem látja lehetségesnek a MIÉP-pel való kormányzati együttműködést. Szerinte a MIÉP-pel vagy az MSZP-vel kötött koalícióval szemben a kisebbségi kormányzás, a választások újbóli kiírása is szóba jöhet. Pokorni Zoltán Fidesz-elnök pedig 2002. januárjában a Die Presse című bécsi lapnak adott interjújában arra a kérdésre, hogy mi várható, ha mégsem jönne létre az abszolút parlamenti többség, azt válaszolta: „Nem ebből indulunk ki, de ha ez mégis bekövetkezne, el tudunk képzelni kisebbségi kormányzást is”.

– Az MSZP a választások megnyerésére törekszik, ezért részünkről nincs értelme a kisebbségi kormányzás latolgatásának – nyilatkozta lapunknak Juhász Ferenc, a szocialisták alelnöke. Hozzátette: a választási rendszer alapján az egyéni választókörzetekben több mandátumot szerző párt szinte biztos, hogy kormányt tud alakítani. Juhász szerint politikai ellenfeleik a jobboldal egységesítésére törekszenek. – Ez egyértelműen azt jelzi, amit mi is érzékelünk, hogy az MSZP az esélyes a választások megnyerésére. Éppen ezért nem lesz újabb választás – jelentette ki az MSZP alelnöke.