Lendületben a Fico-művek

Mint tudvalevő, Pellegrini az államelnöki palotában, Danko pedig a hanyatló Nyugat egyik szentélyében, a strasbourgi Európai Parlamentben folytatná közéleti munkálkodását (ahol, reméljük, azért kap majd a menzán szlovák nemzeti menüt is). Fico kormányfő Pellegrini ambícióit illetően a november 17-i pártgyűlésen meglehetősen lezserséggel arra utalt, hogy az elnökválasztás miatt „rendkívül igényes feladatokkal” kell majd foglalkozniuk, amelyek „a baloldal szerepét illetik a szlovákiai politikai porondon”. A teljes képet tekintve a lényeg, hogy egy hozzá hűséges államfő biztosításával, majd a Hlas leszalámizásával (hiszen a jelenlegi kormányfő legendásan jó a koalíciós partnerek kiszipolyozásában!) s akár még az SNS „letudásával” – mondjuk jövő nyárra – előállhatna egy, a Smer számára jó eséllyel kedvező helyzet. Ehhez persze szükséges még a választói bázis megdolgozása, no meg a teljes választási rendszer vegyessé való tétele (a KDH fene tudja, milyen minőségű segédletével), amely nagyban kedvezne a Smernek. Továbbá a dolgok ilyetén alakulását nagyban elősegítheti az ellenzék totojázása (élen a PS-szel és a KDH említett magatartásával). És így akkor jöhetne az előre hozott választás a Smer szája íze szerint, amely végre elhozhatja a valódi és hamisítatlan diadalukat – akár még az alkotmányozó többséget is! Tehát ami most van, az Ficóék szempontjából egy nagyszabású szimfonikus költemény prelúdiuma. Még nem hallatszik minden hangszer, de a vonók, pengetők és ujjak közül már egyre több készen áll feladata elvégzésére.

Ehhez képest milyen habitus lenne az, amely inkább hatna kedvezően a szlovák demokráciára? Gondoljunk akármit is Zuzana Čaputováról, a Denník N cseh verziójának adott, november 16-án publikált beszélgetésében fontos tételt mondott ki. A kérdésre, miszerint Ficónak és kormányának van-e esélye megváltoztatni az ország karakterét és természetét, az államfő úgy válaszolt: „Remélem, hogy egyetlen kormánynak sincs lehetősége arra, hogy megváltoztassa az ország, mint olyan karakterét és természetét.” A válasz ezt követően természetesen még folytatódott és bővült, itt és most viszont elegendő idézni az első mondatát. Abból ugyanis az is következik, az ország és népessége mindig „több” és „mélyebb”, mint az aktuális kormány – vezesse azt akármilyen társaság is… Hogy álljon össze bárhogyan is a társadalom, a sokszínűségét el kell fogadnunk, s a végrehajtó hatalomnak ennek megfelelően kell működnie. Nem a leuralás és kizsákmányolás agyafúrt módjait, hanem a jobbnál jobb kompromisszumokat kell keresnie a politikai partnerekkel és az ország lakosságával. Szinte nevetséges mindez, olyannyira nyilvánvaló dolgokról beszélünk. Olyan időket élünk azonban, amikor a közhelyes alaptételeket is el kell ismételnünk. S azok szerint cselekednünk. Fico negyedik kormánya alatt úgy tűnik, bőségesen lesz erre lehetőségünk. Főleg ha ódzkodunk az ötödik idejekorán való eljövetelétől.