<p>Az élelmiszertermékekkel nem árt a gyanakvás a nagy karácsonyi sütés-főzés előtti időszakban sem, amikor mindenki bőszen vásárolja az alapanyagokat, de azért szeretne valamicskét megspórolni.</p>
Legális átverések
Kenhető, sajtízű élelmiszer-ipari termék. Ez a sejtelmes meghatározás áll a háromszögsajtos doboz oldalán, mákszemnyi betűkkel. Ugyanott megtudható, hogy a szilárd alkotóelemek aránya 38%, ebből 25% a sajt. Ember legyen a talpán, aki ki tudja számolni, megér-e 1,20-at ez az ízélmény. Vagy mondjuk, megtetszik a Masielko nevű termék barátságos ára, azt hiszi, vajat vásárol, pedig dehogy. A „ranný nápoj”, azaz a „reggeli ital” sem feltétlenül tejből készült, ha pedig olyan agyafúrt megfogalmazással találkozunk a csomagoláson, hogy „málna jellegű, joghurtízű készítmény”, máris megfontolandó a vásárlás. Résen kell tehát lenni, például érdemes ismerni azt az uniós szabályt, amely szerint a gyümölcs fotója csak akkor szerepelhet a csomagoláson, ha a termék valóban tartalmaz gyümölcsöt. Ha viszont aroma adja az ízt, a gyümölcs csak stilizált formában tüntethető fel, és kötelező ráírni a csomagolásra, ha a termékben aroma vagy egy százaléknál kevesebb gyümölcs van. A gyártók fantáziája egyébként irigylésre méltó. Élvezettel tanulmányozom az eufemizmus finom árnyalatait, például a joghurtospoharakon mosolygó, rajzolt málnaszemeket, vagy az üdítőknél jól bevált „ivólé” és „nektár” meghatározásokat. Simán megengedett a palackozott csapvíz árusítása is ásványvíz gyanánt, ha valami ilyesmi szerepel a palackon: „ásványi anyaggal dúsított víz”. Ásványvíznek csak azt a vizet lehetne nevezni, amely föld alatti forrásból származik és ásványianyag-tartalma meghaladja az ezer milligrammot. Az ennél kevesebb ásványt tartalmazó vizet csak forrásvíznek nevezhetnék, „klórtól megtisztított, szódásított víz” meghatározást pedig még egyetlen flakonon sem láttam, pedig szakemberek szerint sok ilyen van forgalomban. A legügyesebb svindliket mégis a csokigyártók alkalmazzák. Ilyenkor, karácsony tájékán érdemes kerülnünk a „nugátos finomság”, „csoki ízű édesség” szókapcsolatokkal jellemzett termékeket. A szaloncukrok összetételének vizsgálatára is érdemes egy-két percet szánni. Virsliből és szafaládéból pedig semmiképp sem a legolcsóbbat vásároljuk, mivel az csak nyomokban tartalmaz húst, annál több lisztet, zsírt, bőrt és egyéb húsipari hulladékot rejtenek el benne.Nem csak karácsonykor.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.