Lefejezhető a terrorkalifátus?

Talán lezárulhat egy borzalmas korszak a Közel-Keleten. A hétvégén ugyanis az amerikaiak támogatását élvező arab–kurd Szíriai Demokratikus Erők milícia bejelentette, megkezdte a szerinte végső csatát az Iszlám Állam utolsó állásának teljes felszámolására Szíria keleti részében. A milícia szerint a harcok várhatóan napokon belül véget érnek, ami akár teljesülhet is, hiszen a korábban Irakban és Szíriában együttesen bő 300 ezer négyzetkilométert uraló dzsihádista szervezet már csupán alig négy négyzetkilométernyi területet tart ellenőrzése alatt Deir-ez-Zór tartományban. A bombasztikus bejelentéseket módfelett kedvelő Donald Trump amerikai elnök is azt mondta a minap, a terrorkalifátus napjai meg vannak számlálva, ezért ideje kivonni a Szíriában tartózkodó amerikai katonai egységeket.

Most akkor tényleg örvendhetünk, mert lezárul a nemzetközi terrorizmus talán legsötétebb fejezete?

Sajnos a helyzet ennél bonyolultabb és számolni kell az utókövetkezményekkel. Az nem vitás, hogy az iszlamisták által még tartott, az Eufrátesz bal partján levő zsebkendőnyi területet az arab–kurd erők képesek bevenni, s ezzel hivatalosan megszűnik az Iszlám Állam uralma. Azonban a kiterjedt sivatagi területeken még mindig érezhető a jelenlétük. Intő példa erre a szomszédos Irak, ahol hivatalosan 2017-ben számolták fel a kalifátust, ennek ellenére a terrorhálózat máig aktív, havonta több merénylet elkövetésére is képes, akár a szigorúbban védett régiókban is.

További probléma, hogy a kalifátus létrejöttének kiváltó okai mindmáig nem szűntek meg. Az iszlamisták 2013 körüli felemelkedését ugyanis Szíria és Irak világi államának megroppanása, részbeni széthullása váltotta ki, ami a 2011-ben kirobbant, eddig legalább 360 ezer halottat követelő és erőteljes menekülthullámot kiváltó szír polgárháborúra, továbbá az Irak elleni második amerikai hadjárat okozta káoszra vezethető vissza. Azóta Iraknak újra van nemzetközileg elismert kormánya, ám az állam hatósugara máig korlátozott, a szír belháború pedig tovább tart.

A fenyegetés valós, hiszen ahogyan az amerikai védelmi minisztérium február elején közzétett jelentése megállapítja, az Iszlám Állam terroristái Szíriában 6–12 hónapon belül újra erőre kaphatnak. Az iszlamisták teljes legyőzéséhez a Pentagon szerint úrrá kell lenni a terrorszervezet vidéki beágyazottságán, meg kell semmisíteni a terroristák alagútjait és búvóhelyeit, meg kell erősíteni a szíriai–iraki határt és meg kell oldani a szunniták lakta vidékek biztonságát. A dzsihádisták ugyanis főleg a térségben többségben levő, ám Bagdad és Damaszkusz által elnyomott vagy mellőzött szunniták szimpátiájára támaszkodva építették ki villámgyorsan a rémuralmukat.

Végezetül ne feledkezzünk meg a közel-keleti régióból Európába beszivárgó terroristák jelentette veszélyről sem. A döntően kurd Szíriai Demokratikus Erők az eddigi harcaik során több száz iszlamistát ejtettek foglyul, a zömében külföldi harcosokat pedig vissza akarják szolgáltatni a kibocsátó országoknak. Márpedig Nyugat-Európából, illetve Koszovóból és Boszniából együttesen ezernél is több vakbuzgó iszlamista harcolt a kalifátus fekete zászlaja alatt. Félő, pláne ha a törökök rárontanak a kurd egységekre, hogy az európai gyökerű dzsihádisták újra elszabadulnak és visszatérnek öreg kontinensünkre. Vagyis a most zajló „végső csata” csupán egy felvonás végét, és nem az iszlamista gyökerű nemzetközi terrorizmus lefejezését jelenti.