Lazítanának vagy lázítanának?

Pontosabban ennél jóval több: ha elutasítják a pénzügyi fegyelmet, akkor drámai esetben a hellének búcsút inthetnek az eurónak, ennek minden belátható és beláthatatlan következményével együtt. Minden jel szerint a maoistáktól a zöldekig szinte minden balos áramlatot tömörítő Radikális Baloldal Koalíciója (görög rövidítéssel: Sziriza) nyeri a választásokat, s mivel a győztes párt automatikusan 50 mandátumos „bónuszt” kap a 300 fős parlamentben, akkor jó eséllyel egyedül kormányozhat a kampányban elképesztő ígéretcunamival előrukkoló párt. A gyermekét Che Guevara forradalmárról elnevező pártelnök, Alekszisz Ciprasz mára kissé visszavett a korábbi melldöngető ígéreteiből, például már ragaszkodna az euróhoz (miután a lakosság 74%-a is így érez), de még így is alaposan belemarkol a nem létező bőség kosarába. Nem kevesebbel ámítja a valóban elgyötört görögöket, mint a 751 euróra emelendő minimálbérrel, a rászorulóknak nyújtott ingyenes áram- és egészségügyi szolgáltatással, lakhatási támogatással, a hajléktalanoknak az állami hivatalokban és bankokban(!) nyújtandó szállással, emellett leállítaná a privatizációt és visszavenné a korábban ezrével elbocsátott állami alkalmazottakat. Ekkora mézesmadzaggal még régiónk kötélidegzetű populistái se mernének előrukkolni…. És most jön az, amitől az eurózóna leginkább tart: a Sziriza legfőbb célkitűzése egy nemzetközi adósságkonferencián elérni a görög adósság jelentős részének elengedését, továbbá a szigorú megszorítások lazítását. A hosszú éveken át felelőtlenül költekező Görögország 2010 tavaszán megroggyant, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap több hullámban együttesen 240 milliárd euró hitelt folyósított Athénnak, cserébe következetes takarékossági intézkedéseket várt el. Az ország vészfékezése valóban óriási bajokkal járt: a munkanélküliek aránya eléri a 27%-ot, minden második fiatal munkanélküli, számos család mára kizárólag a nagyszülő nyugdíjából él, a gazdaság teljesítménye 2008 óta a negyedével esett vissza. Az államadósság 320 milliárd eurós olümposzi méretű heggyé tornyosult, mindeközben a lakosság külföldre menekíti a pénzét – eddig mintegy 70 milliárd euró távozott biztonságosabbnak vélt külföldi bankokba. A kormányon levő konzervatív Új Demokrácia párt Antonisz Szamarasz vezetésével kétségbeesetten próbálja újra gatyába rázni az országot, esetenként – Ciprasz szóhasználatával élve – humanitárius válságot okozva a lakosság körében. Azonban bármekkora is az elégedetlenség, a Szirizának tudatosítania kell, ha enyhébb formában is, de muszáj folytatni a takarékos gazdaságpolitikát. Az Európai Uniónak pedig azt kell szem előtt tartania, hogy Athén képtelen tartósan ekkora adóssághegyet cipelni – a 240 milliárd euró hitel java úgyis a nyugati bankok és nagybefektetők megsegítését szolgálta. Egyszer elkerülhetetlenné válik a hitel átalakítása, a kamatteher lefaragása. A gyógymód megtalálása felettébb sürgős, mert decemberben a szintén adósság sújtotta Spanyolországban lesznek választások, ahol a hasonlóan populista Podemos párt tör előre.