Vélemény
Oleg Szencov - CTK-felvétel

Kulturális veszteségeink VIII.

Juhász Katalin

2018. július 19. 11:32

Még nem veszítettük el őt, de hamarosan megtörténhet. És ha megtörténik, az a nemzetközi kulturális élet, valamint a politikai intézményrendszer érdekérvényesítési fiaskója lesz. Akkora szégyen, hogy beleremegne az úgynevezett fejlett világ, ha lenne még ingerküszöbe.

Oleg Szencovról van szó, egy ukrán filmrendezőről, aki május 25. óta éhségsztrájkol. 2014-ben tartóztatták le, 2015-ben 20 év szigorított fegyházbüntetésre ítélték azzal az indokkal, hogy „terrorcsoportot” hozott létre az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten. Ennek tagjai gyújtották fel Szimferopolban a Krím Orosz Közössége nevű szervezet és az orosz kormánypárt helyi irodáját, és az orosz titkosszolgálat szerint arra készültek, hogy 2015. május 9-én, a második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelem évfordulóján bombát robbantsanak a szimferopoli Lenin-szobornál.

Szencov nem ismerte el bűnösségét, nevetségesnek tartja a terrorizmus vádját. Az viszont tény, hogy civil aktivistaként hangosan tiltakozott a Krím orosz annektálása ellen, nemzetközi fórumokon is.

Az évek alatt többször szállították át egyik orosz börtönből a másikba, jelenleg a szibériai Labitnangi városában raboskodik. És kritikus állapotban van. Édesanyja múlt pénteken levélben fordult Vlagyimir Putyinhoz, hogy emberségből kegyelmezzen meg fiának, aki aznap volt 42 éves. Felhívta az orosz elnök figyelmét arra is, hogy fia nem ölt meg senkit, mégis már négy évet börtönben töltött, miközben otthon várják gyermekei, köztük autista kisfia.

Persze nem történt semmi, és a nagy focilázban a világ sem figyelt fel erre a semmire. Úgy tűnik, a „világ” mára megtette, amit lehetett. Európa több országa és az USA is politikailag motiváltnak minősítette az ítéletet, sok helyen szerveztek szimpátiatüntetést Szencov mellett, az Európai Filmakadémia pedig az éhségsztrájk hírére kiadott egy dokumentumot, melyben követelik szabadon bocsátását, és melyet a testület 1750 tagja írt alá, köztük olyan világhírű filmrendezők, mint Pedro Almodóvar, Bertrand Tavernier, Agnieszka Holland, Wim Wenders, Ken Loach és Tarr Béla.

Amikor Szencov már 44 napja nem vett magához ételt, a Kreml szóvivője végre reagált az Európa Tanács főtitkárának kegyelmi kérvényére. Kifejtette, hogy az orosz jogrend szerint az érintettnek kell kegyelmet kérnie, Szencov viszont 64 ukrán politikai fogoly szabadon engedéséért folytat éhségsztrájkot, saját magának nem kért kegyelmet, és „ügyében semmilyen elmozdulás nem történt”.

Nem tudom, mire számított ez a tehetséges, több nemzetközi fesztiválon díjazott művész, de talán bízott a „világban”, a sok „Szabadságot Oleg Szencovnak!”-transzparens erejében. Talán úgy gondolja, hogy aki nem bűnös, az ne könyörögjön kegyelemért. És talán rosszul gondolja...

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

2018. augusztus 15. 19:01

A nővérhiány orvoslása

2018. augusztus 15. 11:10

Forró napok Ankarában

2018. augusztus 14. 14:07

Több mindent, kevesebb semmit

2018. augusztus 14. 10:10

Viccszolgálat

2018. augusztus 12. 15:45

Szív dolgában józan ésszel