Kossuth Lajos azt üzeni...

Mit üzen ma nekünk Kossuth Lajos sokat megélt rozsnyói szobra? Azt, hogy ne felejtsünk. Meg hogy ne fogyjon el a józanok regimentje.

Hogy ne csak az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra, a százkét évvel ezelőtti trianoni békeszerződésre emlékezzünk, hanem a közelmúltra is. Például Marian Kotleba 2005-ös rozsnyói ígéretére. Arra, hogy az ottani Kossuth-szoborral együtt bennünket, szlovákiai magyarokat is szívesen eltávolított volna. Most is ezt tenné, akkor is, ha éppen nem hangoztatja. És ne legyenek illúzóink: hasonlóan viselkednének mindazok, akik a Kotleba-párt révén jutottak az országos politikába.

A Kotleba-féle Szlovák Testvériség tagjai tizenhét évvel ezelőtt neonáci egyenruhában masíroztak a szoborhoz. Vezérük – a mai parlamenti Mi Szlovákiánkért Néppárt elnöke – akkor ezt mondta: „...ígérem nektek, ennek a magyarónnak a szobra nem sokáig fog itt állni. Annak a szobornak, amely sérti a nemzeti érzéseinket, semmi keresnivalója szlovák területen. Hamarosan elérkezik az idő, amikor az igazságszolgáltatás, a mi nemzeti igazságszolgáltatásunk egész Szlovákiában eljön, a déli területekre is.”

Kossuth üzeni a kotlebásoknak, hogy nem jött el az ő idejük. Üzeni nekik, hogy a vezérük teljesítetlen ígéretet tett, mint azóta sokszor. Szerencsénkre nem Kotleba ítélkezhetett, hanem őt érte utol az igazságszolgáltatás: a fasizmus népszerűsítése miatt megfosztották a mandátumától.

Kossuth azt üzeni, hogy mi, szlovákiai magyarok legyünk résen, mert a kotlebás nem vész el, csak átalakul. Amikor elunja a bumfordi Mariant, ravaszabb vezéreket választ. De olyanokat, akik lényegüket tekintve szintén kirekesztő neonácik.

Kossuth azt üzeni, hogy a szlovákiai magyarok jól felfogott érdekükben ügyeljenek arra, mely szlovák politikai erőkkel működnek együtt vagy szimpatizálnak. Hogy ne nyújtson be szlovákiai magyar politikus közös törvényjavaslatot olyannal, aki 2020-ban a Kotleba-párt listáján jutott a parlamentbe. Igaz, Tomáš Taraba ma már „független”, de tény, ami tény: két éve még az ĽSNS jelöltlistáján indul, így szerzett képviselői mandátumot. Azaz közös nevezőre került Kotlebával.

A kisebbségi létnek olyan szintre kellene emelnie a szlovákiai magyart, ahonnan nem süllyedhet egy bizonyos szint alá. A szlovákiai magyar választópolgártól nagy naivitás, a szlovákiai magyar politikus részéről pedig extra adag elvtelen számítás összefogni mai vagy volt kotlebásokkal. És itt nem arról van szó, hogy adott esetben egy-egy kérdésben ugyanúgy szavaznak, mert ilyesmi adódhat. Hanem főként arról van szó, hogy velük együtt semmit sem szabad kezdeményezni. Ez a szlovák szélsőjobboldal ugyanis a közösségünknek és az egész országnak is árthat.

Kossuth Lajos a bennünket képviselni akaró szlovákiai magyar politikusok minden fórumának és platformjának is üzen. Üzeni, hogy az ilyen kétes alkalmi koalíciókat a józanok regimentje nevében kérdőjelezzék meg és utasítsák el. Együtt és határozottabban. Ha ugyanis nem kérdőjelezik meg és utasítják el egységesen, akkor hallgatásukkal egyszersmind legitimálják. Legitimmé teszik, hogy akár olyanokkal is le lehet paktálni, akik nemcsak tegnap akartak bennünket a múltunkkal együtt eltakarítani, hanem valószínűleg holnap is készek erre.